Hanula Gergely

János evangéliuma. Magyarázatok a revideált új fordítású Bibliához (RÚF 2014)

„Kezdetben volt az Ige, és az Ige megjelent az övéinek, és közöttük lakott. És eljött Keresztelő János, hogy bizonyságot tegyen az Isten Fiáról, aki azért jött, hogy tudtul adja nekünk mindazt, amit az Atyától hallott, és így életet adjon a benne hívőknek. Ezt mondja el János evangélista, aki a szinoptikus evangéliumok után megírta a maga »lelki« evangéliumát.”

Hanula Gergely magyarázata a revideált új fordítású Biblia (RÚF 2014) olvasói számára kínál segítséget tudományos megalapozottsággal és igényességgel, közérthetőségre, közvetlen használhatóságra és tömörségre törekedve.

A szerző református teológus és klasszika-filológus egyetemi tanár, kutatási területe az Újszövetség és a görög egyházatyák Szentírás-értelmezése.

3 900 Ft
3 510 Ft
ISBN: 9789635585588
Formátum:
A/5
Méret:
135×197 mm
Kötés:
kartonált
Oldalszám:
296
Kiadás éve:
2024
Megjelenés ideje:
2024. október 14. (Nyomdai szállítás: okt. 14.)

Kattintson egy oldalra a nagyobb méretben való megtekintéshez.
Húzza a képet balra vagy jobbra a lapozáshoz.

imageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimage

A lélek szárnyalása


János apostolról, a tizenkét tanítvány egyikéről, azt már a hittanosok is tudják, hogy a nevéhez egy evangélium fűződik. A Biblia világában jártasabbak talán azt is tudni vélik, hogy a kora keresztyénségtől kezdve János szimbóluma a sas volt, és az evangéliumban szeretett tanítványként nevezi magát. Azt viszont már csak a „feketeöves” teológusok tanulták, hogy Alexandriai Kelemen „lelki” evangéliumnak nevezte János művét, és azt is, hogy tényleg János írta-e az evangéliumot, vagy, hogy valóban Jánosra kell-e gondolnunk, amikor azt olvassuk, hogy „a tanítvány, akit Jézus szeretett”?

Bővebben



János evangéliuma sok mindenben különbözik a többi evangéliumtól: összetettsége miatt nehezebb olvasmány, helyes értelmezése komoly háttérismeretet igényel, ugyanakkor megéri elmélyülni a szövegben. Már csak a felütésének értelmezése is elegendő lenne egy teológiai disszertációhoz: „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és az Ige Isten volt.” Az évezredek során sokan sokféleképpen magyarázták az evangéliumot, felvállalva a lehetetlennek tűnő küldetést, amit Órigenész János evangéliumához írt kommentárjában így fogalmaz meg érzékletesen: „Mily nagy értelemre van szükségünk tehát, hogy az egyszerű nyelv cserépedényeiben őrzött Igét […] képesek legyünk méltóképpen felfogni, kell-e még mondanunk?”

A Kálvin Kiadó 2014-ben jelentette meg a Magyar Bibliatársulat revideált új fordítás Bibliáját. Hanula Gergely János evangéliuma című magyarázata egy sorozat elsőjeként ehhez az egy évtizede megjelent bibliakiadáshoz kapcsolódik. A kommentárok a teológusok, lelkipásztorok számára a prédikációra való felkészülésben, presbiterek és a gyülekezeti tagok számára pedig a mindennapos bibliaolvasáshoz nyújtanak segítséget. Az évezredes szövegek megértése az antik kontextusról alkotott előzetes ismeretek nélkül nehéz lehet, ugyanakkor a keletkezéstörténet kikutatása, az evangélium írójának kilétének nyomozása sokszor elfedi az igazi lényeget, azt, hogyan találkozik a szöveg és az olvasója, hogyan szólítja meg az isteni üzenet a ma emberét.

Furcsa paradoxon, hogy bár sokak szerint János evangéliuma az Újszövetség legkönnyebben olvasható része, mégis ehhez készült a legtöbb kommentár. Ennek okát Hanula Gergely abban látja, hogy az evangélium „nem információkat, adatokat tárol, hanem párbeszédre készteti az olvasót”. A szövegben rejtett szimbólumok, a sokszor ironikus nyelvhasználat értelmezése másfajta pozíciót igényel az olvasótól, mint a többi evangélium. A János evangélium magyarázata ebben is segíti az olvasót – részről részre haladva közérthető módon nyitja meg a szöveg mélységeit, mindehhez minden alkalommal egy-egy üzenetet is kapcsol, segítve ezzel a jobb megértést, az elemelkedést, a Lélek szárnyalását. A hit és a mellé ragasztott tudás közösen nyitja meg az evangélium szövegét, pontosítja a hangsúlyokat, segít eljutni arra az állapotra, amelyet a szeretett tanítvány is megtapasztalt az üres sírt látva: „látott, és hitt”.

Pompor Zoltán

Hanula Gergely: János evangéliuma
Kálvin Kiadó, 296 oldal, 3900 Ft

 

A recenzió a Könyvhét internetes könyves magazinban jelent meg 2024. december 18-án.

Kevesebb

Az oldal sütiket használ a felhasználóélmény javításának érdekében!

Fogadja el a teljes körű működéshez! Bővebben

Elfogadom

Cookie – A felhasználók nyomonkövetése az interneten

Az internetes “szörfölés” során a felhasználók által meglátogatott weboldalak különböző alkalmazások felhasználásával próbálnak minél több és minél pontosabb információhoz jutni a látogatókról, szokásaikról, érdeklődési körükről. Az említett lehetőségek között – alkalmazásuk gyakoriságát tekintve – előkelő helyet foglalnak el az ún. sütik (cookie) és a webjelzők (web beacon). Az internetes cookie-k alkalmazása számos jogi és etikai kérdést vet fel, ugyanis személyes adatnak tekintendő, mivel a felhasználó pontosabb azonosítására ad lehetőséget, mint a szélesebb körben ismert IP cím.

Süti (cookie)

A süti a webszerver által küldött, változó tartalmú, alfanumerikus információcsomag, mely a felhasználó számítógépén rögzül és előre meghatározott érvényességi ideig tárolásra kerül. A cookie-k alkalmazása lehetőséget biztosít a látogató egyes adatainak lekérdezésére, valamint internethasználatának nyomon követésére. A cookie-k segítségével tehát pontosan meghatározható az érintett felhasználó érdeklődési köre, internethasználati szokásai, honlaplátogatási története. Mivel a sütik egyfajta címkeként működnek, melyekkel a weboldal felismerheti az oldalra visszatérő látogatót, alkalmazásukkal az adott oldalon érvényes felhasználónév, jelszó is tárolható. Amennyiben a honlaplátogatás során a felhasználó böngészője visszaküldi a merevlemezre korábban elmentett cookie-t, az azt küldő szolgáltató összekapcsolhatja az aktuális látogatást a korábbiakkal, azonban mivel a cookie-k a domain-hez kötődnek, erre kizárólag saját tartalma tekintetében képes. A sütik önmagukban a felhasználó azonosítására nem képesek, kizárólag a látogató számítógépének felismerésére alkalmasak.

Érvényességi idejük és származásuk alapján többféle sütit különböztethetünk meg:

Ideiglenes vagy munkamenet (sesssion) cookie

A munkamenet sütik érvényességi ideje kizárólag a felhasználó aktuális munkamenetére korlátozódik, céljuk az adatvesztés megakadályozása (például egy hosszabb űrlap kitöltése során). A munkamenet végeztével, illetve a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a látogató számítógépéről.

Állandó vagy mentett cookie

Az állandó cookie-k érvényességi ideje napokban, hetekben, hónapokban vagy években kerül meghatározásra. Az érvényességi ideig a mentett sütik a felhasználó számítógépének merevlemezén tárolódnak, azonban az előre meghatározott határidők lejárta előtt a felhasználó törölheti őket.

Belső és külső cookie-k

Amennyiben a meglátogatott honlap webszervere telepíti a felhasználó számítógépére a sütit, belső cookie-ról beszélhetünk, míg ha a cookie forrása külső szolgáltató által az érintett honlapba befűzött kód, külső sütiről van szó.

Cookie beállítások

A felhasználó saját internet böngészőjében letilthatja vagy engedélyezheti a cookie-k telepítését számítógépére, azonban fontos tudni, hogy valamennyi süti elutasítása ugyan segítheti személyes adataink védelmét, azonban egyes weboldalak használhatóságát korlátozhatja. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az egyszerű böngészéshez cookie használata, engedélyezése nem szükséges. A sütik engedélyezését vagy letiltását általában az internet böngészők Eszközök/Beállítások menüjében az Adatvédelem beállításai alatt, a cookie vagy süti menüpontokban végezheti el a felhasználó.

A látogató számítógépe merevlemezére korábban már telepített sütiket, azok érvényességi idejének lejártát megelőzően törölheti. A törlésre többnyire az internet böngésző Eszközök/Beállítások menüjében az Előzmények terület Törlés menüpontjában van lehetőség.

Fontos megjegyezni, hogy a számítógép merevlemezén elhelyezett valamennyi cookie törlése egyes weblapok helytelen működését okozhatja.

Webjelző (web beacon, web bug)

A webjelzőt webes irányjelzőnek, pixel tag-nek, web bug-nak, azaz webhibának, átlátszósága miatt tiszta (clear) GIF-nek, valamint elektronikus lenyomatoknak, web beacon-nek is nevezik. A webjelző a weboldalon elhelyezett, általában egy 1×1 pixel méretű kép, mely a honlap része, azonban mérete és átlátszósága miatt gyakorlatilag észrevehetetlen. A webjelzők gyakran a sütikkel együttesen kerülnek alkalmazásra, használatukkal mérhetők és követhetők a felhasználók által a honlapon végzett műveletek, a látogatók statisztikái. A web beacon-ök a felhasználó számítógépén képesek felismerni bizonyos típusú információkat, például a webjelzőt tartalmazó oldal megnevezését, a telepített cookie-kat, az érintett oldal megtekintésének dátumát és időpontját. Amennyiben sütikhez kapcsolódó webjelzők kerülnek elhelyezésre a weboldalon, a felhasználó böngészőjében a cookie-k fogadásának letiltásával megakadályozhatja, hogy a webjelzők nyomon kövessék a weblapon végrehajtott műveleteit.

Süti és webjelző kontra adatvédelem

A sütik és webjelzők adatvédelmi jelentősége abban rejlik, hogy segítségükkel a felhasználók internetes tevékenysége nyomon követhető, róluk pontos profil készíthető. Nem túlzás, hogy sokszor a hirdető, a szolgáltató jobban ismeri a látogatót, mint ő saját magát. A cookie-k körültekintő alkalmazása, és az arról szóló megfelelő tájékoztatás a szolgáltató felelőssége, azonban a felhasználók az alapvető elővigyázatossági intézkedések megtételével minimálisra csökkenthetik a nem kívánt adatgyűjtés kockázatát.

Go to top

A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója