Honnan erednek, és ki vagy kik adják meg rájuk a válaszokat? Mi magunk, vagy mások válaszait ismételgetjük? Most megjelent egy könyv, amely kiváló segítője lehet azoknak, akik ezekkel a kérdésekkel nemcsak találkoznak, hanem foglalkozni is akarnak velük.
A Siba házaspár könyvével bevezet az élettörténetek kezelésének elméletébe és gyakorlatába. Közérthető nyelven ismertet meg a módszer elméleti-tudományos hátterével, rámutatva annak vallási összefüggéseire. Már önmagában ez a rész is gazdagítja az olvasó élet- és emberképét, és nem csak a hívőét.
Ezt jó érzékkel összeválogatott, pontosan kidolgozott gyakorlatok gyűjteménye követi. Segítségükkel az élettörténetünk mindjobban kibontakozhat előttünk, és olyan vetületeire is rábukkanhatunk, amelyek egyébként rejtve maradtak volna. A gyakorlatok izgalmas kérdésekkel vezetnek vissza például a származásunkhoz, vagy segítenek felkutatni azokat, akik nagy befolyással voltak életünkre akkor is, ha már megfeledkeztünk volna róluk. Vagy felismerhetővé tehetik az életünk vörös fonalát. És még sok más felfedezéshez segíthetnek.
Miért van szüksége a hívő keresztyén embernek minderre? Csak az önismeret ma elterjedt divatjának hódolna ő is ezzel? Egyáltalán nem. Hitünk szerint a Teremtő talentumokkal megajándékozva bocsátott földi utunkra. Ezek közül sokat ismerünk. És sok bennünk lappang felismeretlenül. Ha utóbbiakat is felismerjük és használni kezdjük, teljesebb lesz az életünk – és nagyobb a hálánk a kapott életajándékokért.
A magyar egyházi gyakorlat – és nem csak az – megismerkedhet egy olyan értékes módszerrel, amely a nyugati testvéregyházakban régóta bevett gyakorlat a gyülekezeti és a diakóniai munkában, a lelkigondozásban és a hitoktatásban. Köszönet a szerzőknek érte!
Hézser Gábor
Reformátusok Lapja 2013. dec. 15.
Élettérkép. Az élettörténeti munka elmélete és gyakorlata
Az élettörténeti munka elmélete és gyakorlata
„Életünk bölcsőtől a koporsóig rendelt idő, mellyel jól kell gazdálkodnunk, tudva azt, hogy nincs minden a hatalmunkban, és hogy kegyelemből élünk és tartatunk meg. Az élettörténeti munka célja az, hogy tudatosabban sáfárkodjunk életünk idejével, alkalmaival, jobban ráérezzünk arra, hogy mikor jött el valaminek az ideje, mikor kell cselekednünk, vagy éppen elengednünk dolgokat. Mikor sírjunk, vagy éppen nevessünk saját magunkon.
Az élettörténetünk gondozása – akár csoportos, akár egyéni – nagyon sokrétű és kimeríthetetlen feladat, ugyanis egyszerre vonatkozik az önismeretre, az identitásunkon való munkára, a közösségbe való bevonódásra, történeteink, érzéseink és véleményünk kommunikálásának fejlesztésére. Olyan felismeréseket kaphatunk, melyek segíthetnek másmilyen szemmel tekinteni életünkre, átértelmezni eseményeket, közelebb kerülni saját valónkhoz. Munka ez, de megéri, hiszen kiderülhet, hogy múltunk nem is annyira lezárt, jövőnk pedig nem annyira megíratlan, mint azt általában gondolnánk. Könyvünk első részében az élettörténeti munka elméletének főbb témáit vázoljuk fel, a második részben pedig tematikus rendbe gyűjtöttünk olyan gyakorlatokat, melyek segítenek a személyes élettörténettel dolgozni egyénileg és csoportban.”
Siba Balázs református lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézetének adjunktusa. Felesége, Siba-Rohn Hilda református lelkész, lelkigondozó. Törökbálinton laknak három gyermekükkel.
Egy könyv – az életünk történetéről
Ki vagyok, milyen vagyok, mire vagyok jó? – ezek olyan kérdések, amelyek valamikor valószínűleg minden ember életében megjelennek. Mindenhol és minden korban találkozunk velük, és minden vallásban fontos szerepet kapnak. Néha nyugtalanító, néha elcsodálkoztató, bátorító, erőt és reményt adni tudó útitársak az életutunkon.
Look Inside
