Reményik Sándor összes verse I-II.
Reményik Sándor

Reményik Sándor összes verse I-II.

3. változatlan kiadás

A két kötet több mint 400, a korábbi gyűjteményekből hiányzó verset tartalmaz. Neves erdélyi költőnk verseinek eddig megjelent legteljesebb gyűjteménye, amely ismét a Luther Kiadó és a Kálvin Kiadó közös gondozásában jelenik meg.

6 000 Ft
5 100 Ft
ISBN: 9789635582075Ö¶
Pages:
678+512
Format:
A/5
Binding:
vászonkötés
Publication date:
2019
Dimensions:
140×205 mm

Reményik Sándor összes verse recenzió


Megjelent a Könyvhét folyóirat 2008. júniusi számában.

Non est volentis…

            Az irodalomtörténet együtt szokta említeni a „helikoni triászt”: Áprily Lajost, Tompa Lászlót és Reményik Sándort. Nekik, és még sokan másoknak is, a trianoni döntést követően ki kellett alakítaniuk egy olyan, költőhöz méltó magatartásformát, amelyet a kisebbségi lét megkívánt. Ez a magatartásforma a helytállás volt, az erdélyi írástudók felelősségének felvállalása és az egyetemes magyar kultúra iránti elkötelezettség. Olyan értékek ezek, amelyek mellett kiállni természetes emberi igény. Reményik  Sándor költészetét az 1940-es évektől mégis gyalázták, tilos volt olvasni, köteteit birtokolni. Művei hosszú évtizedek után csak a rendszerváltás után kerültek vissza a köztudatba. Nem csoda, hogy az a generáció, amelyik időközben érettségizett, gyakorlatilag alig ismeri a műveit, hacsak nem hallották szüleiktől a legismertebb verseket, vagy nem olvasták az 1981-ben a Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya által összegyűjtött, a szerző istenes verseit tartalmazó Jelt ád az Isten című kötetet.

Bővebben

            A 2008-ban megjelentetett kétkötetes Reményik Sándor Összes versek épp ezért még történelmi szempontból is hiánypótló kiadás. A korábbi, azonos című kötethez képest immár tartalmazza az 1943-as verseken kívül a 2002-es Hátrahagyott verseket, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeumban és a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött Reményik-hagyatékból állítottak össze. A kétkötetes, rendkívül igényes kivitelű vállalkozás több kiadó összefogásából született: a Kálvin, a Luther és a Polisz kiadók Dávid Gyula szerkesztésében bocsátották közre a verseket.

            A szépirodalomi logosz működőképességét az olvasó magán tapasztalja meg a legnyilvánvalóbban. Hogy volna lehetséges az irodalom megváltoztató (és talán „megváltó”) ereje nélkül az, hogy Szabó Magda Abigélját végigolvasva alapvető vággyá válik bennünk az, hogy megtapasztaljuk a közösséghez tartozást és annak megtartó fegyelmét? Vagy később, ha Horatius munkáit kézbe vesszük, hogyan kezd dolgozni bennünk az „aurea mediocritas” és a „carpe diem” elve, de már nem felszíni, félreértett, hanem valóságos jelentésében.

Az összegyűjtött Reményik-versek lapozgatása közben egy-egy mű ikonikusan emelkedik a többi fölé, amelyek üzenete a két legfontosabb hívószó Reményik költészetében: a közösség és a kegyelem. Mint például az Atlantisz harangoz soraiban:

 

„Mint Atlantisz, a régelsüllyedt ország,

 Halljátok? Erdély harangoz a mélyben.

 Elmerült székely faluk hangja szól

 Halkan, halkan a tengerfenéken.”

 

            Az új kiadás borítóján Reményik Sándor fotója. Lehajtott fej. Dac vagy mélabú az arcán? Vajon min gondolkodott akkor? Fejemben felsorakoznak az ismert életrajzi tények: Erdély, Kolozsvár, jómódú, építész apa, az irodalomnak élő ifjú Reményik, az Erdélyi Helikon alapítása, a Pásztortűz folyóirat, a Baumgarten-díj. És transzilvanizmus, Trianon, a Végvári-versek…

A Végvári álnéven írt versek egybeforrtak a belenyugvást nem ismerő küzdelemmel. A húszas években születtek, nem csodálkozhatunk azon, hogy elkeseredés és időnként ellenségesség hangja zendül meg bennük, hogy aztán a Mért hallgatott el Végvári című versében Istenben bízva már ezt írja:

 

„Nem a mi dolgunk igazságot tenni,

  A mi dolgunk csak: igazabbá lenni.

  Elhallgatott, – mert vad tusák közül

  Immáron Istenéhez menekül.

  Vele köt este-reggel új kötést.

  És rábízza az igazságtevést.”

 

Erdély és az ott élők sorsa nem hagyta, hagyhatta nyugodni. Ahogy lehet című versét újra és újra idézik, a mai napig útmutató értékű az erdélyiek számára, ahogy a Templom és iskola is az egyik legtöbbet említett Reményik-mű. Az utóbbi cím az erdélyi magyarság megmaradásának két alapvető fogalmát állítja középpontba: a templom nemcsak az istentiszteletek, az imádság, a vallásos élet megszentelt helye, de az erdélyi magyarság szakrális intézménye is, amelynek fontos szerepe van a nemzeti identitás és kultúra fenntartásában. Ugyanennyire szakrális jelentőségű az iskola is, az anyanyelvi nevelés színtere, s ezáltal szintén a nemzeti öntudat és kultúra védelmének intézménye. A templom és az iskola közösségformáló és kultúramegtartó szerepe ma is megvan, Reményik Sándor jól érzékelte, hogy ez a két intézmény az erdélyi magyarság megmaradásának záloga.

            Dr. Fabiny Tamás evangélikus püspök egy általa tartott istentiszteleten mondta Reményikről összekapcsolva a költő életművét János evangéliumának Logosz-himnuszával: „Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról”. Ahogy minden művész teszi, aki Isten eszköze egy égi és földi haza építésében.  

    L. E.

 

 

Kevesebb

Literature & Fiction

NOTE! This site uses cookies and similar technologies.

If you not change browser settings, you agree to it. Learn more

I understand

Cookies are small text files that can be used by websites to make a user's experience more efficient.

The law states that we can store cookies on your device if they are strictly necessary for the operation of this site. For all other types of cookies we need your permission.

This site uses different types of cookies. Some cookies are placed by third party services that appear on our pages.

Go to top

John Calvin Publishing House of the Reformed Church in Hungary