Siba Balázs

Hétfőtől szombatig. Lelki rítusok és spiritualitás a mindennapokban

Munka, étkezés, kertészkedés… Van ezeknek valami köze a keresztyén hithez? Mi az a hétköznapi, rutinszerű cselekvésekben, ami imává, hitté, liturgiává válhat? Siba Balázs tudományos esszéi a protestáns spiritualitás gondolatkörében végigkalauzolnak a hétköznapi élet színterein, és megmutatják, hogyan hathatja át az Istennel való kapcsolat a legköznapibb helyzeteket is. Szól ez a könyv mindazoknak, akik nem elégszenek meg azzal, hogy hitük a templomra és a gyülekezeti életre szorítkozzon, hanem szeretnék, ha az életük, a hétköznapjaik is imádsággá válnának.

„Mi van akkor, hogyha életünk ideje nemcsak lepereg, hanem jelentést és jelentőséget hordozhat azáltal, hogy legegyszerűbb cselekvésünk is Krisztusra mutat? Mi lenne, ha életünk egyszerű hétköznapjai közt menet közben kialakulna bennünk a hála, amikor az imádság már nemcsak cselekvés, hanem az élet maga?” Részlet az Előszóból.

 

2 600 Ft
2 210 Ft
ISBN: 9789635585076
Format:
Fr/5
Dimensions:
124×183 mm
Binding:
kartonált, füles
Pages:
240
Publication date:
2022, 2023

Kattintson egy oldalra a nagyobb méretben való megtekintéshez.
Húzza a képet balra vagy jobbra a lapozáshoz.

imageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimage

Hétfőtől szombatig. Lelki rítusok és spiritualitás a mindennapokban


Siba Balázs: Hétfőtől szombatig
Lelki rítusok és spiritualitás a mindennapokban
Budapest, Kálvin Kiadó, 2022 (236 oldal)
ISBN: 978-963-558-507-6

„Mi van akkor, hogyha életünk ideje nem csak lepereg, hanem jelentést és jelentőséget hordozhat azáltal, hogy legegyszerűbb cselekvésünk is Krisztusra mutat? Mi lenne, ha életünk egyszerű hétköznapjai közt menet közben kialakulna bennünk a hála, amikor az imádság már nem csak cselekvés, hanem az élet maga?” (8.o.)

Bővebben


Siba Balázs Hétfőtől szombatig c. könyve egy olyan hiánypótló mű, amely tudományos igényességgel, de a laikus ember számára is érthető módon járja körbe a mindennapi protestáns spiritualitás főbb kérdéseit. A szerző arra az alapgondolatra fűzi fel a könyvet, mi szerint az életünket különböző terekben éljük. Ilyen terek a munkahelyünk, az étkezőasztalunk, a gyülekezetünk stb. A protestáns lelkiség nagymértékben alapoz arra a felismerésre, hogy nem kell elvonulnunk a pusztába vagy egy idegen helyre, nem kell kivonulnunk a világból ahhoz, hogy Istenhez közeledjünk, vagy épüljünk lelkileg. Nagy ajándék, hogy a hitünket a hétköznapok sodrásában is megélhetjük. E két felismerést – az életünk tereit és a hit hétköznapi megélését – összekapcsolva született meg a tárgyalt mű.

A könyv egy kertes ház képét hívja segítségül, és annak különböző tereiben helyezi el a protestáns lelkiség főbb témáit. Így egy-egy tér alkotja a könyv fejezeteit úgy, mint a nappali, étkező, dolgozószoba, vagy éppen a kert. Egy ilyen kép megalkotásánál mindig kérdés, hogy a tárgyalt témák mennyire kerülnek természetes helyükre. Félő, hogy bizonyos témák csak részben illenek a képhez, így kissé szétfeszítik annak kereteit, és természetellenes hatást gyakorolnak. Ezzel a megelőző félelemmel kezdtem a könyv olvasását, de pozitívan csalódtam. A félelmem ebben az esetben alaptalan volt. A szerző végig igen elegánsan és természetesen tartja egységben a kertes ház tereinek képét és az ahhoz társított témákat.
Egy ilyen jellegű könyvnél mindig kiemelkedően fontos feladat, hogy a tudományos igényesség és mélység, valamint az olvasmányosság egyensúlyba kerüljön. A könyv – ebből kifolyólag – nem tudományos értekezés. Sokkal inkább nevezném tudományosan megalapozott és annak megfelelő igényességgel megírt lelki irodalomnak. Ezt támasztja alá a fejezetek végén található kérdéscsokor is, amely segít az olvasóban elmélyíteni és az életére alkalmazni az adott fejezet tartalmát.
A könyv igazán újszerű, friss és élettel teli külsőt kapott. Véleményem szerint maga a borítókép nagyon szépen szimbolizálja a könyv mondanivalóját. A már-már szinte „panelhangulatot” idéző társasház – amely elénk adja a zsúfolt, munkával túlterhelt hétköznapok valóságát – erkélyein hatalmas, dús, zöld növények burjánzanak. Mintha azt akarná sugallani a kép, hogy a hétköznapok forgatagában is lehetőség van a burjánzó lelki életre.

Jelen recenzió keretei nem engednek teret annak, hogy a különböző fejezeteket részletesen tárgyaljuk, a könyv egyes fejezetei pedig sokkal gazdagabbak annál, hogy egy leegyszerűsített vázlatot adjak belőle. Így a fejezetekről csak egy-egy gondolatot fogalmazok meg, hogy a kedves olvasónak arra legyen rálátása, hogy milyen témákat érint és dolgoz fel az említett mű.
A könyv első fejezete „A kapu”. Ez a fejezet tulajdonképpen egy bevezetés a könyvhöz, mely a mindennapokban megélt protestáns spiritualitáshoz ad alapvető szempontokat. Középpontban a szokások kialakulása és kialakítása áll, valamint a Deus semper major elv, mellyel a szerző megadja a könyv alaphangját. „Isten mindig nagyobb, mint ahogy elképzeljük. Életünk során többször törhet össze az a kép, ahogyan addig értettük őt.” (29.o.) Ahogy mi növekszünk, úgy lesz Isten is velünk együtt egyre nagyobb.
A második fejezet „A küszöb”, melynek alcíme: A rítus mint egy lépés a hit világába. A szerző azt a kérdést járja körbe, hogy a velünk történő események 90%-ban arról szólnak, hogy mi hogyan reagálunk rájuk, és így keres utat a különböző élményeink megélése és a hit megélése között.
Harmadik fejezet „A padlás, a reményteljes múlt és a választott örökség.” A fejezetcímből következtethetünk arra, hogy központi kérdésként jelenik meg a tradíció, a hagyomány, a múltunkhoz való viszony. Mihez kezdünk azzal az örökséggel, amit az életünkben hordozunk? Milyen szerepe van az Istennel való kapcsolatunkban? Hogyan tekint Isten a múltunkkal együtt ránk?
A következő fejezet „A nappali”. A nappali az a hely, ahol a család találkozik, ahol az élet zajlik. Ez a fejezet a kegyes élet heti ritmusával foglalkozik, első sorban a nyugalom napja megtartásának fontossága szempontjából. Mint a legtöbb fejezetben, ebben is a történelmi és a tudományos áttekintéstől haladunk a mai kontextusig.
A könyv ötödik fejezete „Az ebédlő”, melyben az asztal körüli közösségformálás és a vendéglátás lelki oldala kerül terítékre. A fejezet legkiemelkedőbb és – jó értelemben – szokatlan pontja véleményem szerint az étkezés hét lelki dimenziója. Annyi személyességet hadd említsek, hogy van egy mondat a könyvben, ami felnyitotta a szememet, és minden étkezés előtt eszembe jut. „Az áldás nem feltétlen az ételt változtatja meg, hanem minket, azt, hogy hogyan vesszük magunkhoz a kézzelfogható, tapintható és ízlelhető gondoskodást.” (101.o.)
A „fürdőszoba” elengedhetetlen tartozéka a tükör. Ebből kifolyólag a soron következő fejezet a keresztyén szemmel vizsgált énképről és testtudatról szól. Első sorban elénk ad a szerző egy alapvető keresztyén antropológiát, majd az önismeret különböző színtereibe vezet be. Bár a konzervatív protestánsok sok esetben tartózkodnak a pszichológiától, ez a fejezet valahol azt a felismerést igyekszik elmélyíteni, amivel Kálvin János is kezdi az Institutio-t1.  Az önismeret és az Isten ismerete összetartozik.
A könyv hetedik fejezete „A hálószoba”, amelynek központi témája az intimitás és szexuális egészség. Igen kijózanító fordulat a könyvben, hogy ezt a témát nem kizárólag a házasságon belül megélt szexuális életre korlátozza a szerző. Bár ő maga sem vitatja a szexualitás házasságba rendelt helyét, viszont arra a felismerésre épít, hogy Isten az embert férfivá és nővé teremtette, így a hétköznapokban is – bár nem történik aktus, és nincs szó ilyen kapcsolatról – szexuális lényként éljük az életünk, hiszen nem csak a hálószobában, hanem a munkahelyünkön és a gyülekezetünkben is férfiként és nőként vagyunk jelen. A nagy kérdés, hogy mi módon éljük meg férfiasságunkat vagy nőiességünket keresztyénként a hétköznapokban?
Az utolsó előtti fejezettel kilépünk a házból a kertbe. Abraham Kuyper szerint minden életképes világnézetnek tisztáznia kell három viszonyt. Az embernek a transzcendenshez, embertársaihoz és környezetéhez való viszonyát.2  „A kert” a teremtett világunkhoz való viszonyunkat tárgyalja. Bár a természethez való viszony a katolikus testvéreinknél jelentőségteljesebb, mi protestánsok sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen a Biblia nagy narratívája is két meghatározó kert között történik kerttől kertig. Ezen túl pedig nem szabad megfeledkezni az ember természethez kötöttségéről. Az ember Istentől kapott elsődleges feladata, hogy a maga lehetőségei szerint gondot viseljen arról a világról, amelybe teremtetett.
A könyv záró fejezete „A dolgozószoba”. A szerző személyes beszélgetéseink alkalmával többször megemlítette, hogy a záró fejezet kiemelten fontos. Ez ugyanis a munka és az imádság váltakozó ritmusának fontosságát hangsúlyozza. Az Orando et laborando (imádkozva és dolgozva) jelmondat szellemiségében értékeli a homo oeconomicus (gazdálkodó/dolgozó ember) jelenséget, amely az ember életének értékét a munkájától teszi függővé. „Az élet értékmérőjévé vált a munka, és már a szabadidős tevékenységek is akkor bírnak igazán presztízzsel, ha munka jelzővel bírnak.” (184.o.) Az életnek van egy egészséges ritmusa, ami a munka és az imádság váltakozásának dinamikájából áll. Imádság és munka, munka és imádság.

Összességében a könyv tanulságos, elgondolkodtató és lelkileg igen építő olvasmány. A legnagyobb szeretettel ajánlom az érdeklődők figyelmébe. Egyszerre alkalmas egyéni olvasásra, és akár egy kiscsoport beszélgetéseinek alapanyagát is alkothatja. A fejezetek végén található kérdések szintén nagy segítséget nyújtanak az egyéni és a kicsoportos feldolgozáshoz is.

Kovách I. Bendegúz (Budapest)

1.  KÁLVIN J.: Institutio. A keresztyén vallás rendszere, Budapest, Kálvin Kiadó, 2014, 33–35.
2.  KUYPER, A.: Kálvinizmus és modernitás, Kolozsvár, Koinonia Kiadó, 2001, 16.


Megjelent az Igazság és Élet. Folyóirat a lelkipásztori és nevelői munka számára 2022/4. számában.

Kevesebb

NOTE! This site uses cookies and similar technologies.

If you not change browser settings, you agree to it. Learn more

I understand

Cookies are small text files that can be used by websites to make a user's experience more efficient.

The law states that we can store cookies on your device if they are strictly necessary for the operation of this site. For all other types of cookies we need your permission.

This site uses different types of cookies. Some cookies are placed by third party services that appear on our pages.

Go to top

John Calvin Publishing House of the Reformed Church in Hungary