Goheen, Michael W.

Keresztyén misszió ma. Bevezetés

Michael Goheen könyve átfogó bevezetést kínál a missziológiával foglalkozó hallgatók és lelkészek, illetve a téma iránt érdeklődők számára. A keresztyén misszió új megközelítéséből kiindulva vázolja a bibliai és teológiai kiindulópontokat, feldolgozza a történelmi, ökumenikus, illetve globális valóságból eredő lehetőségeket és kihívásokat, majd ezekre alapozva keresi Jézus Krisztus mai egyházának teljességre törekvő tanúskodásának lehetőségeit élettel, szóval és tettel.

Michael W. GOHEEN (PhD) kanadai református lelkipásztor, missziológus. Gyülekezetplántáló lelkészként hét évig szolgált hazájában, majd a kilencvenes évek óta több intézményben oktatóként tevékenykedik. Számos cikk és könyv szerzője, illetve társszerzője. 2015 óta rendszeresen tart missziológiai továbbképzéseket Magyarországon lelkipásztorok számára.

4 500 Ft
3 825 Ft
ISBN: 9789635584222
Pages:
432
Format:
B/5
Publication date:
2019
Binding:
keménytáblás
Translator:
Czövek Tamás
Dimensions:
168×236 mm

Kattintson egy oldalra a nagyobb méretben való megtekintéshez.
Húzza a képet balra vagy jobbra a lapozáshoz.

imageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimage

A keresztyén misszióról új megközelítésben


Bagdán Zsuzsanna részletes beszámolója a májusban megrendezett missziói konferenciánkról és kettős könyvbemutatónkról.

Bővebben

Mindig öröm, ha egy-egy rendezvény kinövi tervezett helyszínét – különösen, ha az éppen egy, a keresztyén misszió kérdéseit fejtegető összejövetel. Így történt ez azon a kettős könyvbemutatón és konferencián is, amelyen a kötetek (társ)szerzője, Michael W. Goheen kanadai református missziológus is előadást tartott. A lelkipásztor neve nem ismeretlen a Kárpát-medencében: évek óta vezet tanítványképző kurzusokat lelkészeknek. Ennek a munkának a tapasztalatairól is volt szó a budapesti Salétrom utcai református templomban május 25-én.

Eredetileg a hat éve működő Te+Én Református Közösség adott volna helyet a könyvbemutatóval egybekötött missziológiai konferenciának, amelyet az érdeklődők nagy száma miatt végül a budapest-józsefvárosi gyülekezetben tartottak meg. A Salétrom utcából kisarjadt kezdeményezés a Magdolna negyedre fókuszálva épít református gyülekezetet cigány és nem cigány emberek között – derült ki Lakó István misszióvezető lelkipásztor beszámolójából.

Romantika és kálvinista ortodoxia
Az elmúlt években – megismerve a hírhedt nyolcadik kerületben élő emberek élettörténeteiből a negyed történelmét is – alapvetően változott meg a missziót végzők kezdetben romantikus hozzáállása saját munkájukhoz. A missziói terep tükröt tart a templomfalak között hirdetett evangéliumnak: ha hisszük, hogy Krisztus uralkodik, az átformálja személyes életünket, társadalmunkat, és másképp tekintünk a környezetünkben élőkre is. Többé már nem úgy, mint akik fölött állunk, hanem partnerként, akiktől tanulhatunk. Ugyanis a misszió nem kolonializáció, hanem gyümölcstermés, amelyből természetes módon fakad új élet. Isten arra hív, hogy az emberi életekben látsszon meg a teremtés helyreállítása: a megtért emberek pedig átformálják a környék gondolkodását. – Krisztus uralkodik, innen indul minden – hangsúlyozta Lakó István.

Megeleveníteni a nagy történetet
Craig G. Bartholomew és Michael W. Goheen A nagy történet című, magyarul 2018-ban megjelent könyvének célkitűzése megismertetni az olvasóval a Szentírás valódi természetét: a Biblia Isten története, a világ igaz története, amelyben Isten Jézus Krisztusban helyreállítja teremtett világát a bűnből. Akkor formál minket, ha megértjük: Isten minket is bekapcsol ebbe a teremtéstől az újjáteremtésig ívelő, nagy történetbe. Az Úr helyreállító munkája az ő népének tettein, szavain keresztül lesz nyilvánvalóvá. Isten népe útkereszteződésben élő nép: egyszerre vagyunk a bennünket felnevelő kultúra és Isten országa feszültségében. A keresztyén közösségek feladata a nagy történet ismeretében élni és cselekedni – hangzott el Dani Eszter missziói irodavezető könyvismertetőjében. Tom Wright megfogalmazásával élve kicsit úgy, mint azok a színészek, akiknek a Shakespeare-drámák kiváló ismerőiként olyan művet kell megeleveníteniük, amelynek egy része hiányzik – fűzte hozzá Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó vezetője a szerző Keresztyén misszió ma című könyve kapcsán.

Missziológia és teológia kérdései
Michael W. Goheen 2019-ben a Kálvin Kiadónál megjelent kötetében „vállaltan elkötelezett evangelikál hozzáállással, ökumenikus távlatban gondolkodik, határozott, előremutató, útkereső, bátor szöveg” áll előttünk. A jól strukturált szakkönyvben azt hangsúlyozza: új missziói megközelítésre van szüksége a globális egyháznak a globális világban. A misszió attól új és mai, amitől új és mai a világunk. A misszió mindig kontextuális: az Igében gyökerezik, de a világot is figyelembe veszi. A kiadvány a teológia missziológiai és a missziológia teológiai kérdéseit elemzi.

Elkerülni a szinkretizmust
Vajon miért szükséges a missziológia fogalmáról gondolkodnunk? – vetődhet fel a kérdés. A könyv szerint többek között azért, mert el kell kerülnünk a szinkretizmus és az irrelevancia csapdáit, és világszerte foglalkozni kell a nyugati kultúrával, hiszen annak hatása mindenhová elér. A könyvbemutató után alkalom volt a missziológiáról is gondolkodni: a könyvismertetők után a Keresztyén misszió ma fordítója, Czövek Tamás kérdezte Michael W. Goheent, aki előadást is tartott „a nagy történetről”. Hangsúlyozta: a keresztyén hit nem hittételek összessége, hanem összefüggő történet. John Carroll ausztrál szociológus meglátása szerint a keresztyénség azért erőtlenedik a globális Északon, mert nem adja tovább ezt a történetet – ellentétben a globális Déllel, ahol – a kultúrájukba mélyen belegyökerezett történetmondó hagyományból táplálkozva – virágzanak a keresztyén közösségek.

Keresztyén mozielőzetes
Amit továbbadhatunk másoknak ebből a nagy történetből, az nem több, de nem is kevesebb, mint egy mozielőzetes, amely bepillantást kínál a hamarosan érkező filmbe: Isten országának, a helyreállított teremtésnek a színességét, jóságát vetítjük előre. Ezt tette Izráel népe is, akiknek a törvényei – ellentétben más népekéivel – a kiszolgáltatottakat, a sebzetteket védték. Ha megtartották volna azokat, a népek világossága lettek volna – ezért jött a Római Birodalom hatalmasaival megalkudott zsidók társadalmába Jézus Krisztus, aki szembefordult a bűnnel, és arra hív minket, hogy éljük a népek elé, amire annak idején Izráelt elhívta. A bűn a világban és az egyházban is egyre inkább jelen van, azonban az egyház hivatása az, hogy másképpen éljen. Legyünk azzal tisztában, mit gondolt el Isten az ember életéről, és éljünk úgy, igazságot és irgalmasságot cselekedve, hogy ezzel megmutassuk környezetünknek Isten országát. – Az egyház nem magáért, hanem Isten dicsőségének hirdetéséért él. Ezt újra fel kell fedezni – hangsúlyozta Goheen.

Isten munkatársai
Ilyen igazság és irgalmasság például a Te+Én munkája, vagy az a magyar füllel hallgatva egészen megrendítő szolgálat, amelyről Jim Delano Mullins phoenixi lelkipásztor, a Surge Hálózat vezetőségi tagja számolt be a konferencián. A város különféle felekezeteinek lelkészei együtt olvasták A nagy történet című könyvet, a meggyógyult bibliaértelmezésük pedig arra indította őket, hogy cselekedjenek az egész város javáért, így kapcsolódva be Isten helyreállító munkájába, egymásért küzdve, nem egymással versengve. Közösen létrehozott szervezetük, amely a városban élő árvák örökbeadását segíti, mára több mint ötezer gyermek szeméről törölte le a könnyet. Azt is megértették, hogy ki-ki megélheti az Úr rendteremtő munkáját a saját hivatásában, ha fegyelmezett pontossággal, Isten dicsőségére végzi az adminisztrációt. Az ember a gondoskodásban és a gyönyörködtetésben is lehet a Teremtő munkatársa, például, ha séfként egy-egy ízletes, tápláló és egészséges étel receptjét sikerül kidolgoznia.
 
Tanúság forró helyzetekben
A phoenixi keresztyén közösségek vezetői arra törekednek, hogy tagjaik végezzék azt a helyreállító munkát a világban, amelyre Isten egyen-egyenként elhívta őket. Az egyik legszélsőségesebb példa az volt erre a szolgálatra, amikor a város keresztyén hívei, tizenöt-húsz gyülekezetből mintegy háromszázan élő pajzsként álltak oda felfegyverzett motorosok és a mecsetbe igyekvő muszlim menekültek közé egy minden értelemben forró péntek délutánon. Imádkoztak a békéért, hűvös vizet kínáltak a fegyvereseknek és a muszlimoknak egyaránt. – Féltünk, de éreztük Isten közelségét – idézte fel Jim Delano Mullins. Azon az estén több agresszor is bocsánatot kért, és a muszlimoknak is másképp nyílt meg a fülük annak a Jézusnak a történetére, aki sebei árán váltotta meg az életünket.

„Egy misszionárius legyen veszélyben!”
A Kárpát-medencében 2015 óta zajlik a Phoenixben is működő Tanúim lesztek képzéssorozat, amelynek megélt eredményeiről is beszéltek lelkipásztorok a konferencián – jelesül arról, hogyan fogadta gyülekezetük annak gondolatát, hogy a Biblia egyetlen nagy történet, amelyet ők maguk is alakítanak, illetve hogyan változatta meg a megszerzett tudás az igehirdetéseiket. Mint mondták, volt, ahol furcsállták a hívek, hogy a Szentírás róluk is szól, és mi is alakítjuk a nagy történetet az életünkkel. Az igehirdetés nem ér véget az ámennel, hanem a templomfalakon kívüli, látható tettekre indít: ezek azok a gyümölcsök, amelyekből továbbáradhat az élet. Ahogy egyikük, Horváth Levente kolozsvári lelkipásztor fogalmazott: az igehirdetés talán pont a szószék biztonságot nyújtó erődítményét elhagyva kezdődik el. – A legtöbb igehirdetés beszélgetésből fakad. A pulpituson nem vagyunk veszélyben – márpedig egy misszionárius legyen veszélyben! – jelentette ki. A résztvevők úgy vélték, a prédikáció akkor valósul meg, amikor az igehirdető maga is bevonódik a nagy történetbe, kilépve a világ narratívájából. A teremtéstől az újrateremtésig tartó történetben másképp kezdenek látszani szorongató életkérdéseink is: mind Isten nagyságára mutatnak, aki az egész életünk ura. Az ő történetébe minden beleillik. Ahogy az egyik megszólaló megjegyezte: „hálásak lehetünk a posztmodern szekuláris világnak, hogy visszakényszerít minket a gyökereinkhez.”

BAGDÁN ZSUZSANNA
FOTÓ: FÜLE TAMÁS/PAROKIA.HU

Megjelent a Reformátusok Lapja 2019. június 16-ai számában.

Kevesebb

Academic

NOTE! This site uses cookies and similar technologies.

If you not change browser settings, you agree to it. Learn more

I understand

Cookies are small text files that can be used by websites to make a user's experience more efficient.

The law states that we can store cookies on your device if they are strictly necessary for the operation of this site. For all other types of cookies we need your permission.

This site uses different types of cookies. Some cookies are placed by third party services that appear on our pages.

Go to top

John Calvin Publishing House of the Reformed Church in Hungary