A túlélés kora
Hodossy-Takács Előd

A túlélés kora. A bírák könyve magyarázata

A bírák könyve magyarázata igehirdetési vázlatokkal

A bírák korszakának elején Izráel letelepedése, a végén pedig a monarchikus berendezkedés, a dávidi dinasztia hatalomra jutása és megszilárdulása áll. Két évszázad, amelynek egyik legfőbb különlegességét a bibliai történetírásban soha többé meg nem ismétlődő vezetési modell jelenti. Látszólag a legideálisabb körülmények között szerveződött Izráel élete ekkoriban: a Biblia szerint közvetlenül Isten uralma alatt, világi hatalmasok elnyomása nélkül, illetve Isten által választott vezetők irányításával. A bírák könyve azonban nemcsak az ideális állapotot rajzolja meg, hanem rendkívül reálisan ábrázolja ennek az időszaknak számtalan buktatóját és csapdáját is, amelyeket csak ritkán sikerült elkerülni a választott népnek.

„Arra teszünk kísérletet a következő oldalakon, hogy közelebb hozzuk minden érdeklődőhöz az Ószövetség egyik különleges darabját. (...) Különösen is arra fókuszáltunk, hogy hátterétől függetlenül mindenki megérezze: a Szentírás élő ige, vagyis minden egyes történetcsoportnak volt egy eredeti közege, amelyben elhangzott és ahol hatni akart, viszont máig él, tehát érvényes mondanivalóval rendelkezik a jelenben (és hitünk szerint a jövőben is).”

Dr. Hodossy-Takács Előd (1974) a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense, a Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszék vezetője.

1 800 Ft
1 530 Ft
ISBN: 9789635583300
Format:
A/5
Dimensions:
142×197 mm
Binding:
kartonált
Pages:
200
Publication date:
2016

Kattintson egy oldalra a nagyobb méretben való megtekintéshez.
Húzza a képet balra vagy jobbra a lapozáshoz.

imageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimage

Igazság és Élet 2016/3. szám


2016 tavaszán a Kálvin Kiadó gondozásában jelent meg Dr. habil. Hodossy-Takács Előd (DRHE Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszék, tanszékvezető egyetemi docens) Bírák könyvéhez írt magyarázata.

Bővebben

 Ez a hír legfőképpen azért üdvözlendő, mert magyar református szerző tollából – a Jubileumi Kommentárban található, Kocsis Elemér által írt igemagyarázatokon kívül – még nem jelent meg Bírák könyvéről szóló kommentár.
A könyv egyes részletei ismerősek lehetnek az Igazság és Élet előfizetői számára, mivel korábban elérhetőek voltak a folyóirat honlapján. Tehát nem véletlenül kerül ezen a helyen is bemutatásra a mű, hiszen az Igazság és Élet olvasóinak, vagyis elsősorban a lelkészeknek készült ez az igehirdetést segítő kommentár. Azonban természetesen nemcsak lelkipásztorok forgathatják a könyvet, hanem az igehallgatók is, mivel a mű nyelvezete lényegre törő, közérthető. Az írás terjedelméből (200 oldal) is arra lehet következtetni, hogy a szerző nem bonyolódik bele a kutatástörténeti elméletek és minden lehetséges interpretáció részletes ismertetésébe, hiszen saját bevallása szerint is ez a mű nem a bibliatudósok számára íródott. A kommentár célját Hodossy-Takács Előd így fogalmazza meg az Előszóban (7. old.): „Mi a célja tehát jelen könyvünknek? Arra teszünk kísérletet a következő oldalakon, hogy közelebb hozzuk minden érdeklődőhöz az Ószövetség egyik különleges darabját. (…) Különösen is arra fókuszáltunk, hogy hátterétől függetlenül mindenki megérezze: a Szentírás élő ige, vagyis minden egyes történetcsoportnak volt egy eredeti közege, amelyben elhangzott és hatni akart, viszont máig él, tehát érvényes mondanivalóval rendelkezik a jelenben (és hitünk szerint a jövőben is).”
A könyv elején a Bírák könyvéről és koráról olvashatunk egy kutatástörténeti összefoglalást (9–36. old.), amely ismerteti a főbb vitás pontokat a témához kapcsolódóan. Az első ilyen vita a különféle honfoglalás-elméletek körül alakult ki, majd innen továbbgyűrűzött egészen addig a kérdésig, hogy hogyan határozható meg a bírák idejében, vagyis a kora vaskorban (vaskor I, Kr. e. 1200–1000) Izrael fogalma, avagy kit nevezhetünk ebben a korszakban izraelinek. A szerző négy kategóriát említ (teológiai, vallástörténeti, politikai, etnikai), amelyek alapján leírható lehetne a korai Izráel, de véleménye szerint meglehetősen nehézkes még ebben a korban eme kategóriák által meghatározni az izraelitákat. Hodossy-Takács Előd ugyanis úgy véli, hogy Izrael fogalma, valamint Izráel népe csak később (a vaskorban, illetve a perzsa korban) vált egyre konkrétabban meghatározhatóvá, ami minden bizonnyal a jahwizmus kikristályosodásának és összetartó erejének eredménye. Ehhez képest a szerző a kora vaskori, bírák korabeli izraelitákat földrajzi és kulturális alapokon azonosítja (16. old.): „A korai izráeliták alatt a központi hegyvidék, valamint a Negev-peremvidék lakosairól, klánjairól beszélünk, akik a filiszteus partvidéktől elkülönülten kis, szerény településeken élik egyszerű mezőgazdasági tevékenységen alapuló életüket.”
A könyv kifejezett erénye, hogy számos régészeti leletre, ásatásra is utal (például: Merneptah-sztélé, Hesbón és Jerikó ásatása), s ezen példákon keresztül mutatja be a bírák korához kapcsolódó legújabb kutatási eredményeket, illetve irány-vonalakat. A naprakész archeológiai leletek segítségével autentikus képet alkothatunk a korai izraeliták mindennapi életéről: a települések, házak szerkezetéről, foglalkozásukról, társadalmi berendezkedésükről, materiális kultúrájukról. A szerző kortörténeti megközelítése éppen azért jelentős, mert a mai kor olvasóitól a bírák korabeli életviszonyok és az akkori emberek mentalitása igen távol esik – ennek közelebb hozásában a könyv nagy segítséget nyújt.
A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a Bírák könyve „nem egy történelem-könyv, hanem egy elbeszélés-gyűjtemény Izrael életének egy szakaszáról”, ezért ha a bibliai könyv írója tudatosan vagy véletlenül nem a korhoz illő földrajzi vagy népneveket, valamint az életmódhoz kapcsolódó tárgyakat, elemeket használ, akkor sem hamisítja meg a múltat, hanem csupán értelmezhetővé teszi azt az olvasói számára (26–27. old.).
A szerző ezután megemlíti a könyv azon gondolati elemeit, amelyek a Deuteronomista Történeti Mű teológiájába jól beleilleszkednek (például: szövetségi hűség), valamint azokat is, amelyek sajátosan erre a bibliai könyvre jellemzőek (például: pánizraelita hang). Hodossy-Takács Előd a Bírák könyvében rejlő legjelentősebb belső teológiai feszültséggel is foglalkozik (királyellenes és a királyság mellett szóló hangok a Bírák könyvében), egyben magyarázatot is kínál erre a látszólagos ellentmondásra (30–34. old.).
A könyvben a bevezető és az igemagyarázó részen kívül találhatunk egy részletes táblázatot a bírák működéséről, valamint egy térképet a tizenkét törzs elhelyezkedéséről. Az előbbi táblázat kivételes segítséget nyújt a bírák működésének áttekintéséhez, rendszerben való kiértékeléséhez. Az igemagyarázatok fejezeten-ként következnek a kommentárban. Minden rész magyarázata négy, jól elhatárol-ható egységből épül fel: 1) egy rövid bevezetőből; 2) egy tárgyi magyarázatból; 3) egy teológiai összefoglalásból; és 4) egy igehirdetés-vázlatból. A rövid bevezető rész arra szolgál, hogy általános összefoglalást adjon arról, hogy miről is szól az adott szakasz, és milyen helyet foglal el a bibliai könyvön belül. A tárgyi magyarázat egyfajta szaktudományos megalapozásként a történeti háttér, illetve az exegetikai szempontok feltárására törekszik. A teológiai összefoglalás célja, hogy meghatározza a fejezet teológiai hangsúlyait, „azokat a momentumokat, amelyek napjainkban a releváns értelmezés alapját képezhetik” (8. old.). Az igehirdetés-vázlat pedig nyilvánvalóan csak egy-egy mozzanatát ragadja meg az egész fejezet üzenetének, amely hasznos alapjául szolgálhat egy prédikációnak.
Hodossy-Takács Előd fejezetenkénti, a fenti négyes tagolás szerinti magyarázata didaktikus, jól követhető, illetve jól használható kommentárt kínál a Bírák könyvéhez. Most, amikor a Bibliaolvasó Kalauz szerint éppen a Bírák könyvét olvassuk, különösen aktuális lehet ennek a könyvnek a beszerzése és forgatása mind az igehirdetők, mind az igehallgatók és -olvasók számára. Emellett a könyv hiánypótló voltából kifolyólag hosszú távon is nagy űrt tölthet be a hazai biblikus szakirodalomban, valamint a Bírák könyve értelmezésének segítésében.  

Jeneiné Hurja Bettina Valéria (Debrecen)

Kevesebb

NOTE! This site uses cookies and similar technologies.

If you not change browser settings, you agree to it. Learn more

I understand

Cookies are small text files that can be used by websites to make a user's experience more efficient.

The law states that we can store cookies on your device if they are strictly necessary for the operation of this site. For all other types of cookies we need your permission.

This site uses different types of cookies. Some cookies are placed by third party services that appear on our pages.

Go to top

John Calvin Publishing House of the Reformed Church in Hungary