Vallási pluralizmus, vallásközi párbeszéd és kortárs ideológiák
Kovács Ábrahám (szerk.)

Vallási pluralizmus, vallásközi párbeszéd és kortárs ideológiák

Magyar protestáns teológiai kitekintések

Korunk egyik legnagyobb globális veszélyforrását a vallási türelmetlenségből fakadó konfliktusok eszkalálódása jelenti. Ezért üdvözlendő, hogy hazánkban is terjedőben van a felismerés: a vallásközi párbeszéd kérdéskörével foglalkozni kell, hiszen a leegyszerűsítő világmagyarázatok és a rövidzárlatos vallási fundamentalizmusok – akár „keresztyén” változatban – a vallásilag egyre sokszínűbbé váló Közép-Európában is robbanékony gyúelegyet alkothatnak akár a közeljövőben. A Kovács Ábrahám debreceni teológiai tanár szerkesztette kötet épp ezért hiánypótló: a teológiai tudományosság széles spektrumát felölelő tanulmányok olyan témákat érintenek, melyek mindenképpen érdemesek a továbbgondolásra: arra ösztönöznek, hogy folytassuk a teológiai dialógust a vallásközi párbeszédről.

Gonda László egyetemi docens
Debreceni Református Hittudományi Egyetem

2 400 Ft
2 040 Ft
ISBN: 9789635582334
Formátum:
A/5
Kötés:
kartonált
Kiadás éve:
2013
Oldalszám:
268
Méret:
142×197 mm

Kattintson egy oldalra a nagyobb méretben való megtekintéshez.
Húzza a képet balra vagy jobbra a lapozáshoz.

imageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimage

Vallási pluralizmus, vallásközi párbeszéd és kortárs ideológiák Magyar protestáns teológiai kitekintések


Megjelent a Theologiai Szemle (LVIII. évfolyam) 2015/2. számában.

A magyar protestáns vallásközi párbeszéd hiánypótló munkáját veheti kezébe az érdeklődő, amely a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának Vallástudományi szekciójában, 2011-ben elhangzott előadásokat gyűjtötte egybe. Érdeklődésben pedig nincs hiány, hiszen évről évre egyre csak erősödik az aktualitása annak, hogy saját keresztyén vallásunkon kívül más világvallásokat az eddigi felületesebb ismeret helyett alaposabb tanulmányozás alá vegyünk. Éppen ezért jelen kötet nem csak azoknak nyújt betekintést, pontosabb tájékozódást, akik a vallástudományok iránt tudományos szempontok alapján érdeklődnek, hanem különösen azoknak is, akik nap mint nap szembetalálják magukat azzal az információáradattal, a hírekkel, amelyekben elsősorban az iszlám vallás követői kerülnek gyakran említésre. E kötet megjelenése óta eltelt kevés időben, különös tekintettel az Európában bekövetkezett terrorcselekményekre, égető kérdés az, hogy mi a helyes viszonyulás más vallások követőihez, mit gondoljunk róluk, lehetséges-e egyáltalán az együttélés, és ha igen, annak milyen formában kell végbemennie.
Mindezek figyelembevételével, nem véletlen, hogy a tizenkét tanulmányból, mely e kötet anyagát alkotják, a világ nagy vallásai közül épp az iszlám az, amely a többi hátrányára előtérbe kerül, hiszen több tanulmány is kifejezetten az iszlámra összpontosít. Kovács Ábrahám, a Doktorok Kollégiumában a Vallástudományi szekció elnökeként, valamint a Magyarországi Vallástudományi Társaság főtitkáraként gondosan válogatta össze, és szerkesztette a tanulmányokat egy kötetté. A törekvés nyilvánvaló: a hazai protestáns publikációk sorának gyarapítása az adott témakörben, valamint bátorítás a további kutatásokra, felzárkózva a római katolikus részről elért eddigi eredményekhez. E kiadványnak nem célja minden felmerülő kérdést megválaszolni, ez által mintegy tálcán kínálva az összes lehetséges választ, hanem inkább továbbgondolásra, kutatásra törekszik ösztönözni. A vallásközi párbeszédnek folyamatosnak kell lennie, és ebbe minél többeknek be kell kapcsolódnia minden oldalról, nemcsak a vallási vezetők legfelső fórumain, hanem elsősorban a hétköznapokban, a mindennapi élet szintjén.
A tanulmányokat jegyző kiváló szakemberek a keresztyén teológia főbb területeiről kiindulva közelítik meg a fő témát. A rendszeres teológia területéről három tanulmánnyal ismerkedhetünk meg. Szentpéteri Péter „Dietrich Bonhoeffer és a mai vallási pluralizmus" című tanulmánya a mártírlelkész viszonyulását mutatja be a vallási pluralizmushoz, és magyarázatot ad arra, hogy Bonhoeffer miért nem foglalkozhatott behatóbban a vallások pluralista teológiájának reális alternatívájával.
Kovács Ábrahám egy másik, hasonlóan nagy hatású és jelentőségű 20. századi teológus nézeteit elemzi „Karl Barth és a vallási pluralizmus (Vallás, hit és hitetlenség)" című tanulmányában. Bár Karl Barthot nem szokás aközé a teológusok közé sorolni, akik sokat foglalkoztak volna más vallások teológiájával, mégis, érintőlegesen kimutatható, hogy Barthnak volt véleménye arról, hogy hogyan viszonyuljon a keresztyén ember hitének megvallásában a más vallást követő emberek hitéhez, ezek a gondolatok pedig azóta sem veszítettek aktualitásukból. Rezi Elek „Az erdélyi unitarizmus hozzájárulása a világvallások közötti párbeszédhez" címmel értekezik arról, hogy az erdélyi unitáriusok már a 19. század második felétől érdeklődéssel fordultak a nagy világvallások felé. Ez az érdeklődés dialógussá vált később, amely sajátos módon a kommunizmus nehéz éveiben sem szakadt meg, és nem csak jelenkori, de jövőbeni perspektívái is vannak.
Második tematikus részként két tanulmányt találunk a kötetben. Az egyik Bernhardt Dóra „Transzverzális racionalitás és vallástudomány (Kosuke Koyama 'transzverzális' vallásteológiája: egy esettanulmány)" című írása, a másik pedig Füsti-Molnár Szilveszter „Vallás és keresztyénség az átmenetiség korában" című tanulmánya. Mindkettő kortárs, jelenkori aktualitással bíró sajátos vallástudományi témát boncolgat.
A korábban már említett iszlám tematikát három tanulmány is érinti. Szent-Iványi Ilona „Az egyezkedés lehetőségei a keresztyén-iszlám vallásközi párbeszéd legújabb történetében" címmel a két világvallás közötti párbeszéd lehetőségeit vizsgálja. A szerző arra a következtetésre jut, hogy a vallásközi párbeszéd egy vég nélküli folyamat, nem egy elszigetelt, szeparálható aktus. Fischl Vilmos „Az iszlám civilizáció mai hatásai"-ról értekezik, a legégetőbb kérdéseket taglalva, hogy általában véve az arabokról, az iszlámról miért mindenkinek egyből a terrorizmus jut az eszébe. Gyakorlatilag minden aktuális pontját érinti a témának: mennyiben tekinthető az iszlám terjeszkedés a szó klasszikus értelmében missziónak, hogyan lehet kezelni ezt, és általában véve, mit kezdhet a keresztyén ember a radikális iszlámmal, annak megnyilvánulásaival. Ugyancsak fontos beszélni arról, hogy miként tekinthetünk magára a Koránra, az iszlám szent könyvére, milyen kapcsolat van, ha van, a Korán és a keresztyén bibliai, valamint Biblián kívüli korabeli keresztyén iratok között. Ezzel foglalkozik Molnár János „Egyes teológiai fogalmak keresztyén és moszlim értelmezése" című tanulmánya.
A soron következő négy tanulmány a kötet utolsó tematikus egységét alkotva a keresztyén hit bibliai teológiai alapjait vizsgálja abból a szempontból, hogy Isten népe hogyan tekintett más vallásokra Czövek Tamás „A babiloni vallás és a Genézis – egy bibliai szakasz értelmezése 21. századi kitekintéssel" című írása azt a nézőpontot bontja ki, mely szerint a Genezis világképe a babilonival való szembenállás írásos dokumentumaként is tekinthető. A benne megfogalmazott világkép egyértelmű vonatkozásokkal bír a mai ember számára is. Zsengellér József „Sem zsidó, sem görög... samaritánusok a zsidóság és a keresztyénség peremén" című írásában a samaritánusok sajátságos helyzetét mutatja be, kitérve arra az aktualitásra is, hogy a mai Izráelben a vallási tolerancia szép példáját mutatja ez a három vallási közösség, ami példaértékű lehet mások számára is. Enghy Sándor az előző tanulmányokhoz szépen kapcsolódó írást közöl a kötetben, „Isten népe és a környező népek vallása" címmel. A szerző bizonyítékokat sorol fel a mellett, hogy az ember külön- féle korokban, különféle viszonyok között mindig a pluralizmus jegyében bontakoztathatta ki saját maga vallási elképzeléseinek kifejezésformáit. Ez a pluralizmus egyben toleranciát is enged feltételezni, amely szilárd alapot jelenthet a jelenkorban a vallásközi párbeszédben. A kötetet záró tanulmányát Peres Imre „A vallások konfrontációja a páli keresztyénségben" címmel jegyzi. A szerző bátran néz szembe azzal a kérdéssel, hogy miként lehet minősíteni a keresztyénséget: lojális vagy agresszív vallás-e? Mindezt a páli keresztyénség szemszögéből teszi a tanulmány írója, azt elemezve, hogy lehet-e kölcsönös recepcióról beszélni a vallások egymásmellettiségében, vagy inkább csak konfrontációkról és konfliktusokról.
A kötet olvasásának befejeztével minden bizonnyal többekben meg fog majd fogalmazódni az a gondolat, hogy több, hasonló jellegű kiadványra van még szükség, amelyek a valós olvasói igényére kívánnak reflektálni, mint ez a sokoldalú gyűjtemény.

(Szerk. Kovács Ábrahám. Kálvin János Kiadó. Budapest. 2013. 268 o.)

Kulcsár Árpád

Kevesebb

Szakkönyv

Az oldal sütiket használ a felhasználóélmény javításának érdekében!

Fogadja el a teljes körű működéshez! Bővebben

Elfogadom

Cookie – A felhasználók nyomonkövetése az interneten

Az internetes “szörfölés” során a felhasználók által meglátogatott weboldalak különböző alkalmazások felhasználásával próbálnak minél több és minél pontosabb információhoz jutni a látogatókról, szokásaikról, érdeklődési körükről. Az említett lehetőségek között – alkalmazásuk gyakoriságát tekintve – előkelő helyet foglalnak el az ún. sütik (cookie) és a webjelzők (web beacon). Az internetes cookie-k alkalmazása számos jogi és etikai kérdést vet fel, ugyanis személyes adatnak tekintendő, mivel a felhasználó pontosabb azonosítására ad lehetőséget, mint a szélesebb körben ismert IP cím.

Süti (cookie)

A süti a webszerver által küldött, változó tartalmú, alfanumerikus információcsomag, mely a felhasználó számítógépén rögzül és előre meghatározott érvényességi ideig tárolásra kerül. A cookie-k alkalmazása lehetőséget biztosít a látogató egyes adatainak lekérdezésére, valamint internethasználatának nyomon követésére. A cookie-k segítségével tehát pontosan meghatározható az érintett felhasználó érdeklődési köre, internethasználati szokásai, honlaplátogatási története. Mivel a sütik egyfajta címkeként működnek, melyekkel a weboldal felismerheti az oldalra visszatérő látogatót, alkalmazásukkal az adott oldalon érvényes felhasználónév, jelszó is tárolható. Amennyiben a honlaplátogatás során a felhasználó böngészője visszaküldi a merevlemezre korábban elmentett cookie-t, az azt küldő szolgáltató összekapcsolhatja az aktuális látogatást a korábbiakkal, azonban mivel a cookie-k a domain-hez kötődnek, erre kizárólag saját tartalma tekintetében képes. A sütik önmagukban a felhasználó azonosítására nem képesek, kizárólag a látogató számítógépének felismerésére alkalmasak.

Érvényességi idejük és származásuk alapján többféle sütit különböztethetünk meg:

Ideiglenes vagy munkamenet (sesssion) cookie

A munkamenet sütik érvényességi ideje kizárólag a felhasználó aktuális munkamenetére korlátozódik, céljuk az adatvesztés megakadályozása (például egy hosszabb űrlap kitöltése során). A munkamenet végeztével, illetve a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a látogató számítógépéről.

Állandó vagy mentett cookie

Az állandó cookie-k érvényességi ideje napokban, hetekben, hónapokban vagy években kerül meghatározásra. Az érvényességi ideig a mentett sütik a felhasználó számítógépének merevlemezén tárolódnak, azonban az előre meghatározott határidők lejárta előtt a felhasználó törölheti őket.

Belső és külső cookie-k

Amennyiben a meglátogatott honlap webszervere telepíti a felhasználó számítógépére a sütit, belső cookie-ról beszélhetünk, míg ha a cookie forrása külső szolgáltató által az érintett honlapba befűzött kód, külső sütiről van szó.

Cookie beállítások

A felhasználó saját internet böngészőjében letilthatja vagy engedélyezheti a cookie-k telepítését számítógépére, azonban fontos tudni, hogy valamennyi süti elutasítása ugyan segítheti személyes adataink védelmét, azonban egyes weboldalak használhatóságát korlátozhatja. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az egyszerű böngészéshez cookie használata, engedélyezése nem szükséges. A sütik engedélyezését vagy letiltását általában az internet böngészők Eszközök/Beállítások menüjében az Adatvédelem beállításai alatt, a cookie vagy süti menüpontokban végezheti el a felhasználó.

A látogató számítógépe merevlemezére korábban már telepített sütiket, azok érvényességi idejének lejártát megelőzően törölheti. A törlésre többnyire az internet böngésző Eszközök/Beállítások menüjében az Előzmények terület Törlés menüpontjában van lehetőség.

Fontos megjegyezni, hogy a számítógép merevlemezén elhelyezett valamennyi cookie törlése egyes weblapok helytelen működését okozhatja.

Webjelző (web beacon, web bug)

A webjelzőt webes irányjelzőnek, pixel tag-nek, web bug-nak, azaz webhibának, átlátszósága miatt tiszta (clear) GIF-nek, valamint elektronikus lenyomatoknak, web beacon-nek is nevezik. A webjelző a weboldalon elhelyezett, általában egy 1×1 pixel méretű kép, mely a honlap része, azonban mérete és átlátszósága miatt gyakorlatilag észrevehetetlen. A webjelzők gyakran a sütikkel együttesen kerülnek alkalmazásra, használatukkal mérhetők és követhetők a felhasználók által a honlapon végzett műveletek, a látogatók statisztikái. A web beacon-ök a felhasználó számítógépén képesek felismerni bizonyos típusú információkat, például a webjelzőt tartalmazó oldal megnevezését, a telepített cookie-kat, az érintett oldal megtekintésének dátumát és időpontját. Amennyiben sütikhez kapcsolódó webjelzők kerülnek elhelyezésre a weboldalon, a felhasználó böngészőjében a cookie-k fogadásának letiltásával megakadályozhatja, hogy a webjelzők nyomon kövessék a weblapon végrehajtott műveleteit.

Süti és webjelző kontra adatvédelem

A sütik és webjelzők adatvédelmi jelentősége abban rejlik, hogy segítségükkel a felhasználók internetes tevékenysége nyomon követhető, róluk pontos profil készíthető. Nem túlzás, hogy sokszor a hirdető, a szolgáltató jobban ismeri a látogatót, mint ő saját magát. A cookie-k körültekintő alkalmazása, és az arról szóló megfelelő tájékoztatás a szolgáltató felelőssége, azonban a felhasználók az alapvető elővigyázatossági intézkedések megtételével minimálisra csökkenthetik a nem kívánt adatgyűjtés kockázatát.

Go to top

A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója