A rejtőzködő bibliafordító - Károlyi Gáspár
Szabó András

A rejtőzködő bibliafordító - Károlyi Gáspár

Ki volt Károlyi Gáspár?
Nagyon keveset tudunk róla: úgy tűnik azért, mert szándékosan a háttérbe vonult. Még neve írásmódja sem biztos: nem tudjuk, hogy a bibliakiadások címlapjának higgyünk-e, amelyek a 17. század vége óta „Károli”-ként nevezik meg, vagy gönci szobrának feliratát vegyük alapul, ahol „Károlyi” olvasható?
A nehézségek ellenére mégis van mire támaszkodni, mivel a 19. század végének kutatása összegyűjtötte a legalapvetőbb adatokat; a vizsolyi Biblia megjelenésének háromszázadik, háromszázötvenedik és négyszázadik évfordulója pedig ébren tartotta a tudomány, illetve a szélesebb közvélemény érdeklődését. A 20. század végén és a 21. század elején új források is előkerültek, s ez lehetővé teszi, hogy minden eddiginél alaposabb képet kaphassunk a „rejtőzködő bibliafordítóról”.

1 400 Ft
1 190 Ft
ISBN: 9789635582051
Formátum:
Fr/5
Kötés:
keménytáblás
Kiadás éve:
2012
Oldalszám:
164
Méret:
128×187 mm

Kattintson egy oldalra a nagyobb méretben való megtekintéshez.
Húzza a képet balra vagy jobbra a lapozáshoz.

imageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimage

A rejtőzködő bibliafordító


 Lelkészegyesület 2013. LXIX. évf. 1. sz., Magyar Kőszál (Debrecen Árpád téri Református Egyházközség Lapja) 2013. március. 47. sz., Magyar Jövő 2013. XXI. évf. 3. sz.

 Hiánypótló könyv hagyta el a sajtót, amire a művelt nagyközönségnek, de a református lelkészeknek, pedagógusoknak, diákoknak múlhatatlan szüksége van. Ez a szükség régóta létezett, most végre kielégítette Szabó András, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető tanára e könyvével. A szerző 1978 óta foglalkozik a témával, több tudományos könyvet és tanulmányt jelentetett meg arról, most végre könnyen olvasható, népszerű tudományos-ismeretterjesztő zseb formátumú könyvben tette hozzáférhetővé kutatásai felhalmozott anyagát. Az ismeretterjesztő forma ellenére korábbi publikációihoz képest teljesen új felfedezésekkel is megörvendeztette olvasóit. Régebben úgy vélte, hogy Károlyi Gáspár 1530 táján született, most ezt az időpontot 1535 körülire módosította. Viszonylag bővebben foglalkozik és bizonyítottnak veszik, hogy a későbbi bibliafordító, Károlyi Gáspár kezdte 1549-ben brassói tanulmányait. Biztosnak tartja, hogy Göncön elődje és rövid ideig lelkésztársa, Bencédi Székely István halála után rá maradt annak félben maradt Ószövetség-fordítása, amit Károlyi bibliafordítói munkájában felhasznált. Ezt ugyan nem említi Károlyi a vizsolyi Biblia előszavában, de miért ne használta volna fel e kéziratot, ahogy az előszóban említett korábbi jelentős számú nyomtatott bibliafordításokat is felhasználta.

Bővebben

 

 Jól áttekinthető képet kapunk a reformáció századának hazai iskolai viszonyairól, a reformáció előhaladtának, a felekezetek formálódásának helyzetéről. Különös tekintettel van természetesen a Tiszáninnen felekezeti helyzetének alakulására, a református egyház megszervezésére és megszilárdítására, amiben Károlyi Gáspárnak oroszlánrésze volt. Sajnos nincs benne kellő mélységgel legtöbb mai református lelkészünk tudatában sem, hogy Tiszáninnen Egri Lukács munkálkodása nyomán jelentős antitrinitárius mozgalom alakult ki a lelkészek között. Károlyi Gáspár református esperes fáradozásai nyomán nem csupán szellemi eszközökkel, pl. zsinatok tárgyalásai útján számolták fel egri Lukács antitrinitárius szervezkedését, hanem Schwendi Lázár (Lazar von Schwendi) kassai királyi főkapitánynak a korra jellemző beavatkozásával is, aki végül Egri Lukácsot hitéért börtönbe vettette, ahonnan az haláláig sem szabadult, noha évek múlva írásban tagadta meg antitrinitárius tanait.

            Szabó András könyvének anyagát jól megválasztott rövid fejezetekre tagoltan tárgyalja, így eléri, hogy sokat markol és mindent szorít, vagyis részletesen megismerteti az olvasót Károlyi Gáspár életével és szerteágazó munkásságával.

Csohány János

Kevesebb


Recenzió a Kálvinista Szemlében


Nagyon keveset tudhatunk arról a férfiúról, aki az egyik legismertebbé vált magyar protestáns nevet hordozta. Esetében olyannyira elcsépelt lenne az a fordulat, hogy a neve fogalommá vált, hogy nem is említjük ilyen vonatkozásban (valószínűleg maga is tiltakozna ellene). Az viszont tény, hogy a csapatmunkában készült első teljes magyar nyelvű bibliafordítást – köszönhetően az újabb és újabb kiadású Bibliák címlapjának – az ő neve fémjelzi, sőt a mai Európa egyetlen református egyetemének is ő a névadója – Károliként.

A róla készült monográfia szerzője, Szabó András irodalomtudós évtizedeket szentelt a „rejtőzködő bibliafordító” élete és a bibliafordítás körülményei kutatásának. Elfogadhatjuk tőle, amit másokkal egyetemben állít: akár latinosan Károliként, akár Károlyiként emlegetjük, a név helyes ejtésmódja: Károlyi.

A kor névadási szokásait figyelembe véve egyértelműnek tűnik, hogy a mai Nagykároly húzódik meg mögötte mint születési hely. Születési éve ismeretlen, a szerző 1535 tájékára teszi. Egy adat alapján feltételezhető, hogy 1549-től Brassóban járt iskolába (bár Nagybánya későbbi, azonos nevű városbírája is lehetett az a diák). A legelső biztos pont az életéből 1556. március 11-e, amikor is beírták őt a wittenbergi egyetem anyakönyvébe. Nem tudjuk, hány évet tanult ott (magiszteri címet nem szerzett), 1562-ben viszont Szatmár városában találjuk. 1563 végén pedig már Göncön tölti be az első papi tisztséget. (Gönci plébánosként írta alá a Két könyv című, Debrecenben napvilágot látott munkája ajánlását. A Biblián kívül egyetlen fennmaradt munkájában a Magyar Királyság romlásával, illetve a végidők jeleivel foglalkozik.) 1584-től Tállyán lelkészkedik, 1587-től ismét Göncön tevékenykedik – egészen 1591 utolsó napjaiban bekövetkezett haláláig.

Bővebben

Nagyjából ezek az évszámok adják Károlyi életének keretét, melybe a kassavölgyi esperesi tisztség viselése is belefért. S közben elkészült a monumentális mű, szíve vágyának megfelelően, amint Szenci Molnár Albert tollából – aki diákként hordozta a nyomtatásra szánt lapokat Gönc és Vizsoly között – ismerjük: „És mikor már az könyv nyomtattatnék is, egynéhányszor hallottam, hogy fohászkodván ígyen szólott: Csak az Isten addig éltessen, míg ez Bibliát kibocsáthassam, kész leszek meghalni és az Krisztushoz költözni. És kévánságát megnyervén az istenes vén ember két esztendővel azután elköltözött az szentek lelkeinek főpásztorához és pispekéhöz, kinek dicsőségét öregbíteni ez könyvnek kibocsátásával is kívánta.”

És mi az a „rejtőzködés”, ami jelzőként a könyv címébe is bekerült? Károlyi így ír a Bibliához fűzött elöljáró beszédben (Szabó András megfogalmazásában a protestáns bibliafelfogás legteljesebb magyar nyelvű összefoglalása) a fordítás támogatóiról: „…annyira nem igyekeztek ez dologban ez világi hírre és tisztességre, hanem csak az Isten tisztességére, az ő házának épülésére, hogy az ő magok nevét is nem akarták ide beíratni, megelégedvén azzal, hogy az ő nevek az életnek könyvében be vagyon írva.”

Károlyi Gáspár életére is érvényes ez a szemlélet. Nem akarta önmagát megörökíteni: nem maradt fenn naplója, nem készíttette el az arcképét, nem írta meg önéletrajzát. S bár rendkívül jó és számunkra hasznos, amit a szerző „a nehézségek ellenére” öszsze tudott szedni az életéről – beleágyazva a kor történéseibe, a protestáns hitvitákba, az egyház szervezeti struktúrájának kialakulásába –, a bibliafordítónál tényleg fontosabb a mű, különösen annak hatalmas pályát befutott utóélete.

A bibliafordító emlékét szorgosan ápolja egyházunk (a Biblia kiadása 300. évfordulóján szobrot állítottak neki Göncön, 1999-ben ugyanott megnyílt a Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás; az évente megrendezett Károlyi Gáspár Napoknak Gönc, Vizsoly és Nagykároly váltakozva ad otthont stb.), az érdemét tekintve azonban mindennél beszédesebb a nagy művel kapcsolatos tény: „Javított kiadásaival együtt számítva ez a legtöbbször, legnagyobb példányszámban kiadott magyar könyv”, amelynek „a nyelve beépült a népnyelvbe, sőt az egységes magyar irodalmi és köznyelv kialakulását is nagymértékben segítette.”

A. Kis Béla

Kálvinista Szemle, 2013. november

Kevesebb

Az oldal sütiket használ a felhasználóélmény javításának érdekében!

Fogadja el a teljes körű működéshez! Bővebben

Elfogadom

Cookie – A felhasználók nyomonkövetése az interneten

Az internetes “szörfölés” során a felhasználók által meglátogatott weboldalak különböző alkalmazások felhasználásával próbálnak minél több és minél pontosabb információhoz jutni a látogatókról, szokásaikról, érdeklődési körükről. Az említett lehetőségek között – alkalmazásuk gyakoriságát tekintve – előkelő helyet foglalnak el az ún. sütik (cookie) és a webjelzők (web beacon). Az internetes cookie-k alkalmazása számos jogi és etikai kérdést vet fel, ugyanis személyes adatnak tekintendő, mivel a felhasználó pontosabb azonosítására ad lehetőséget, mint a szélesebb körben ismert IP cím.

Süti (cookie)

A süti a webszerver által küldött, változó tartalmú, alfanumerikus információcsomag, mely a felhasználó számítógépén rögzül és előre meghatározott érvényességi ideig tárolásra kerül. A cookie-k alkalmazása lehetőséget biztosít a látogató egyes adatainak lekérdezésére, valamint internethasználatának nyomon követésére. A cookie-k segítségével tehát pontosan meghatározható az érintett felhasználó érdeklődési köre, internethasználati szokásai, honlaplátogatási története. Mivel a sütik egyfajta címkeként működnek, melyekkel a weboldal felismerheti az oldalra visszatérő látogatót, alkalmazásukkal az adott oldalon érvényes felhasználónév, jelszó is tárolható. Amennyiben a honlaplátogatás során a felhasználó böngészője visszaküldi a merevlemezre korábban elmentett cookie-t, az azt küldő szolgáltató összekapcsolhatja az aktuális látogatást a korábbiakkal, azonban mivel a cookie-k a domain-hez kötődnek, erre kizárólag saját tartalma tekintetében képes. A sütik önmagukban a felhasználó azonosítására nem képesek, kizárólag a látogató számítógépének felismerésére alkalmasak.

Érvényességi idejük és származásuk alapján többféle sütit különböztethetünk meg:

Ideiglenes vagy munkamenet (sesssion) cookie

A munkamenet sütik érvényességi ideje kizárólag a felhasználó aktuális munkamenetére korlátozódik, céljuk az adatvesztés megakadályozása (például egy hosszabb űrlap kitöltése során). A munkamenet végeztével, illetve a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a látogató számítógépéről.

Állandó vagy mentett cookie

Az állandó cookie-k érvényességi ideje napokban, hetekben, hónapokban vagy években kerül meghatározásra. Az érvényességi ideig a mentett sütik a felhasználó számítógépének merevlemezén tárolódnak, azonban az előre meghatározott határidők lejárta előtt a felhasználó törölheti őket.

Belső és külső cookie-k

Amennyiben a meglátogatott honlap webszervere telepíti a felhasználó számítógépére a sütit, belső cookie-ról beszélhetünk, míg ha a cookie forrása külső szolgáltató által az érintett honlapba befűzött kód, külső sütiről van szó.

Cookie beállítások

A felhasználó saját internet böngészőjében letilthatja vagy engedélyezheti a cookie-k telepítését számítógépére, azonban fontos tudni, hogy valamennyi süti elutasítása ugyan segítheti személyes adataink védelmét, azonban egyes weboldalak használhatóságát korlátozhatja. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az egyszerű böngészéshez cookie használata, engedélyezése nem szükséges. A sütik engedélyezését vagy letiltását általában az internet böngészők Eszközök/Beállítások menüjében az Adatvédelem beállításai alatt, a cookie vagy süti menüpontokban végezheti el a felhasználó.

A látogató számítógépe merevlemezére korábban már telepített sütiket, azok érvényességi idejének lejártát megelőzően törölheti. A törlésre többnyire az internet böngésző Eszközök/Beállítások menüjében az Előzmények terület Törlés menüpontjában van lehetőség.

Fontos megjegyezni, hogy a számítógép merevlemezén elhelyezett valamennyi cookie törlése egyes weblapok helytelen működését okozhatja.

Webjelző (web beacon, web bug)

A webjelzőt webes irányjelzőnek, pixel tag-nek, web bug-nak, azaz webhibának, átlátszósága miatt tiszta (clear) GIF-nek, valamint elektronikus lenyomatoknak, web beacon-nek is nevezik. A webjelző a weboldalon elhelyezett, általában egy 1×1 pixel méretű kép, mely a honlap része, azonban mérete és átlátszósága miatt gyakorlatilag észrevehetetlen. A webjelzők gyakran a sütikkel együttesen kerülnek alkalmazásra, használatukkal mérhetők és követhetők a felhasználók által a honlapon végzett műveletek, a látogatók statisztikái. A web beacon-ök a felhasználó számítógépén képesek felismerni bizonyos típusú információkat, például a webjelzőt tartalmazó oldal megnevezését, a telepített cookie-kat, az érintett oldal megtekintésének dátumát és időpontját. Amennyiben sütikhez kapcsolódó webjelzők kerülnek elhelyezésre a weboldalon, a felhasználó böngészőjében a cookie-k fogadásának letiltásával megakadályozhatja, hogy a webjelzők nyomon kövessék a weblapon végrehajtott műveleteit.

Süti és webjelző kontra adatvédelem

A sütik és webjelzők adatvédelmi jelentősége abban rejlik, hogy segítségükkel a felhasználók internetes tevékenysége nyomon követhető, róluk pontos profil készíthető. Nem túlzás, hogy sokszor a hirdető, a szolgáltató jobban ismeri a látogatót, mint ő saját magát. A cookie-k körültekintő alkalmazása, és az arról szóló megfelelő tájékoztatás a szolgáltató felelőssége, azonban a felhasználók az alapvető elővigyázatossági intézkedések megtételével minimálisra csökkenthetik a nem kívánt adatgyűjtés kockázatát.

Go to top

A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója