A nyáj és pásztora
Móricz Zsigmond

A nyáj és pásztora

Válogatott novellák

Móricz Zsigmond novellái közül olyan újszerű, az egész életművön átívelő válogatást adunk közre, amelynek a középpontjában a keresztyén hit, illetve a 20. század eleji református egyház áll. A sokszínű elbeszélések hol humorral és iróniával, hol drámaisággal vonják be az olvasót Isten népének és „méltatlan bár, de elhívott” szolgáinak mindennapi életébe. Egyúttal vallomások is ezek a novellák Móricz hitéről, ahogy azt egy idézet is tanúsítja a szerkesztő, Baranyai Norbert záró tanulmányában:
„Van egy kis Bibliám, amit negyven éve olvasok, abban aláhúztam a Krisztus szavait. Bármennyit elmélkedek is felettük, igaznak, hitelesnek és valóságosaknak kell tekintenem őket. Soha nem jut ellenkezésbe azzal a hittel és hangulattal, amit gyermekkoromban oly egyszerűen értetett meg velem az édesanyám: hogy az Isten teremtett és tart bennünket harmóniában. Ennek a harmóniának érzetében írtam s írom minden könyvemet...”

1 900 Ft
1 615 Ft
ISBN: 9789635582389
Formátum:
Fr/5
Kötés:
keménytáblás
Kiadás éve:
2014
Oldalszám:
192
Méret:
128×187 mm

Kattintson egy oldalra a nagyobb méretben való megtekintéshez.
Húzza a képet balra vagy jobbra a lapozáshoz.

imageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimageimage

„Méltatlan bár...”


Könyvajánló a Confessio 2014/2. számában

Ez a Baranyai Norbert szerkesztésében és kiváló kísérőtanulmányával megjelent elbeszélés-válogatás parádés fejezete lett volna a KRE Hittudományi Karán nagy örömmel és szeretettel végigtanított hat szemeszterem egyik szemináriumának, a „Papi szereplők a magyar- és világirodalomban” címet viselőnek. Móricz lelkészábrázolásai természetesen már ekkor, néhány évvel ezelőtt sem hiányozhattak a tárgyalt, elemzett szövegek közül, de ilyen keresztmetszet-antológia akkor még nem látott napvilágot. Hálásak lehetünk ezért a sokszínű válogatásért a kiadónak és az érzékeny szerkesztőnek egyaránt, hiszen kettős önismereti tükröt tart elsősorban természetesen a lelkipásztorok elé, hogy vegyék igazán komolyan az úrvacsora szereztetési igéjében oly ékesen és tömören megjelenő „méltatlan bár, de hivatalos (mai szóhasználattal: elhívott) szolga” minősítést. Másrészt – és nem kevésbé – elénk, gyülekezeti tagok, illetve az egyházat más területeken szolgálók elé is, hiszen – emberek lévén – nincs köztünk senki, akire egy-egy döntése, tette alapján élete során olykor ne lenne érvényes a „méltatlan” jelző! Ne essünk azonban tévedésbe: sem maga Móricz, sem az ő lelkészportréit, hitélet-közeli írásait csokorba szedő szerkesztő nem akart átesni a ló túlsó oldalára. Igaz, egyéb céljai mellett komoly hivatásismereti könyv ez, de nem nélkülözi a kacagtató pillanatokat, a gyöngeségeket egészséges humorba oldó megoldásokat. Magyarán: ezek a novellák nem ostorozzák papságunkat, nem feszítik keresztre, csak megmutatják e rendkívül fontos pálya olykori fonákságait, mosolyogtató és inkább szeretetünket, megértésünket, mintsem elutasításunkat kiváltó, kisebb-nagyobb aránytévesztéseit. Itt van mindjárt a remek érzékkel nyitánynak kiválasztott opusz, A Biblia fedele, amelyben egy Patakon végzett teológus, Kallós Miklós egyetlen cikk erejéig Rimay János költészetének kutatójává „magasztosulva” nyerheti el a tudományokba nyakig merülő tiszteletes Borcza Áron úr (az elbeszélések egyik visszatérő, ikonografikus erejű figurája!) legkisebbik lányának, Boriskának kezét.

Bővebben

 

A lelkész családfői és apai szerepkörben klasszikus irodalmi téma. Elegendő, ha a világhírű, anyai ágon egy prédikátor-nagyapát is felmutatni tudó angol íróra, D. H. Lawrence-re gondolunk, aki ezt a témát többször is körüljárta. Például A tiszteletes úr leányai című novellájában, amelyben a parókia rideg légköréből egy bányász karjaiba menekül egy angol vidéki lelkész legmerészebb kisasszonylánya. Vagy itt van egy Lawrence-kisregény, A szűz és a cigány, amelynek lelkészlány-főszereplője (az írás keletkezési ideje 1920, de csak 1926-ban jelent meg, anglikán körökben még akkor is nagy szörnyülködést keltve) egy vándorcigány társaként találja meg az emberi melegséget, a szerelmet, egyszóval mindazt, amit élete első szakaszában fájdalmasan nélkülözött. Számunkra aligha lehet közömbös, hogy ezt a művet éppen Vályi Nagy Ervin tolmácsolásában ismerhette meg a magyar nagyközönség. Ő, aki egy egész lelkészgeneráció meghatározó jelentőségű, felejthetetlen tanára volt, már évtizedekkel ezelőtt vállalkozott erre a műfordítói munkára. Anélkül, hogy saját eklézsiájáról legalább egy szövegátültetés erejéig „Freskó-stílusban” kívánt volna torzképet festeni, azaz, a részigazságokban és elfogultságokban gazdag Szabó Magda-i receptúra szerint. Ezt a Lawrence-párhuzamot nem öncélú tudóskodásból, összehasonlítási kényszerből említem: halhatatlan írónk, Móricz, akinek méltó reneszánszán az utóbbi években Vitézy László filmrendező fáradhatatlan hűséggel és példás igényességgel munkálkodik, sokkal sikeresebb volt a parókiák világának és lakóinak ábrázolásában, mint világhírű brit pálya- és kortársa. Vitézy legutóbbi bravúros Móricz Zsigmond-adaptációja éppen a – biblikusan szólva – „véka alá rejtve is világító” nagy írónk témánkba vágó írása, A galamb papné volt. E kisregény finom, egy nagyobb festményhez készült vázlathoz hasonlítható édestestvére az ebben az antológiában szereplő Judit, lelkem című novella, egy mézesheteit élő „kis tiszteletesről” és „kis tiszteletesnéről”. A férje komoly hivatását, a vele járó kötelességeket kezdetben nyafogós kisgyerek módjára fogadó ifiasszonnyal, „tubicámmal” a középpontban.

A házassági témakörtől immáron elszakadva, mutassuk fel e kis kötet egészen más jellegű gyöngyszemét, A miatyánk című elbeszélést. Ennek témája egy rátarti és indulatos gazda, János és bölcs türelmű lelkésze összecsapása, izzó hőségben, kinn, a mezőn, egy rakott szénakazal fölött. A történet nem egyszerű osztályharcos civakodás, hanem az egyetemes papság elve megvalósíthatóságának ékes példázata, ezúttal nem Isten házában, hanem az illatozó nyári asztagok között. Mezőkön járván, fogalmazhatnánk most úgy is: nehéz abbahagyni a tallózgatást, a kalász-szedegetést Móricz Zsigmond papos novelláinak gazdag világában. De hagyjuk meg az Olvasóknak a keresgélés, a rátalálás örömét, a „helyettem írták” semmihez nem fogható élményét.

Befejezésül idézzünk néhány sort Baranyai Norbert kísérőtanulmányából, amely horizont-tágító módon felhívja a figyelmet arra: e válogatásban, s a református hitélethez kötődő Móricz-írásokban jóval többről van szó, mint a „méltatlan bár, de hivatalos szolgák” életének felemelő és keserves, a gyülekezetben szelíd, vagy éppen viharos hullámokat vető tetteiről: „A kötet egészének, de akár csak néhány novellának az elolvasása is arról győzheti meg tehát az olvasót, hogy Móricz a református felekezetiségről, a keresztyén életformáról, hitről, hitetlenségről, emberi szenvedésről és isteni megváltásról átfogó szemlélettel, az egyoldalú értékítéletet kerülve beszél műveiben. " Móricz Zsigmond kikerüli tehát az írásomban említett, hasonló tematikájú művekre jellemző, szélsőséges ítélkezést, de kikerüli egyháztájias íróink többségének kritikátlan, elfogult elragadtatását, olcsó idealizálási kísérleteit is. Éppen ezért alkalmas arra, hogy felekezetünk belvilágát közelebb vigye a tágabb olvasóközönséghez, miközben ugyanakkor a lehető legméltóbb olvasmány gyülekezeti olvasókörök és a református iskolák diákjai számára. Akik egyébként e kötetnél méltóbb, élettelibb és maradandóbb értékű jutalomkönyvet aligha kaphatnának mostanság.

Petrőczi Éva

Kevesebb

Irodalom

Az oldal sütiket használ a felhasználóélmény javításának érdekében!

Fogadja el a teljes körű működéshez! Bővebben

Elfogadom

Cookie – A felhasználók nyomonkövetése az interneten

Az internetes “szörfölés” során a felhasználók által meglátogatott weboldalak különböző alkalmazások felhasználásával próbálnak minél több és minél pontosabb információhoz jutni a látogatókról, szokásaikról, érdeklődési körükről. Az említett lehetőségek között – alkalmazásuk gyakoriságát tekintve – előkelő helyet foglalnak el az ún. sütik (cookie) és a webjelzők (web beacon). Az internetes cookie-k alkalmazása számos jogi és etikai kérdést vet fel, ugyanis személyes adatnak tekintendő, mivel a felhasználó pontosabb azonosítására ad lehetőséget, mint a szélesebb körben ismert IP cím.

Süti (cookie)

A süti a webszerver által küldött, változó tartalmú, alfanumerikus információcsomag, mely a felhasználó számítógépén rögzül és előre meghatározott érvényességi ideig tárolásra kerül. A cookie-k alkalmazása lehetőséget biztosít a látogató egyes adatainak lekérdezésére, valamint internethasználatának nyomon követésére. A cookie-k segítségével tehát pontosan meghatározható az érintett felhasználó érdeklődési köre, internethasználati szokásai, honlaplátogatási története. Mivel a sütik egyfajta címkeként működnek, melyekkel a weboldal felismerheti az oldalra visszatérő látogatót, alkalmazásukkal az adott oldalon érvényes felhasználónév, jelszó is tárolható. Amennyiben a honlaplátogatás során a felhasználó böngészője visszaküldi a merevlemezre korábban elmentett cookie-t, az azt küldő szolgáltató összekapcsolhatja az aktuális látogatást a korábbiakkal, azonban mivel a cookie-k a domain-hez kötődnek, erre kizárólag saját tartalma tekintetében képes. A sütik önmagukban a felhasználó azonosítására nem képesek, kizárólag a látogató számítógépének felismerésére alkalmasak.

Érvényességi idejük és származásuk alapján többféle sütit különböztethetünk meg:

Ideiglenes vagy munkamenet (sesssion) cookie

A munkamenet sütik érvényességi ideje kizárólag a felhasználó aktuális munkamenetére korlátozódik, céljuk az adatvesztés megakadályozása (például egy hosszabb űrlap kitöltése során). A munkamenet végeztével, illetve a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a látogató számítógépéről.

Állandó vagy mentett cookie

Az állandó cookie-k érvényességi ideje napokban, hetekben, hónapokban vagy években kerül meghatározásra. Az érvényességi ideig a mentett sütik a felhasználó számítógépének merevlemezén tárolódnak, azonban az előre meghatározott határidők lejárta előtt a felhasználó törölheti őket.

Belső és külső cookie-k

Amennyiben a meglátogatott honlap webszervere telepíti a felhasználó számítógépére a sütit, belső cookie-ról beszélhetünk, míg ha a cookie forrása külső szolgáltató által az érintett honlapba befűzött kód, külső sütiről van szó.

Cookie beállítások

A felhasználó saját internet böngészőjében letilthatja vagy engedélyezheti a cookie-k telepítését számítógépére, azonban fontos tudni, hogy valamennyi süti elutasítása ugyan segítheti személyes adataink védelmét, azonban egyes weboldalak használhatóságát korlátozhatja. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az egyszerű böngészéshez cookie használata, engedélyezése nem szükséges. A sütik engedélyezését vagy letiltását általában az internet böngészők Eszközök/Beállítások menüjében az Adatvédelem beállításai alatt, a cookie vagy süti menüpontokban végezheti el a felhasználó.

A látogató számítógépe merevlemezére korábban már telepített sütiket, azok érvényességi idejének lejártát megelőzően törölheti. A törlésre többnyire az internet böngésző Eszközök/Beállítások menüjében az Előzmények terület Törlés menüpontjában van lehetőség.

Fontos megjegyezni, hogy a számítógép merevlemezén elhelyezett valamennyi cookie törlése egyes weblapok helytelen működését okozhatja.

Webjelző (web beacon, web bug)

A webjelzőt webes irányjelzőnek, pixel tag-nek, web bug-nak, azaz webhibának, átlátszósága miatt tiszta (clear) GIF-nek, valamint elektronikus lenyomatoknak, web beacon-nek is nevezik. A webjelző a weboldalon elhelyezett, általában egy 1×1 pixel méretű kép, mely a honlap része, azonban mérete és átlátszósága miatt gyakorlatilag észrevehetetlen. A webjelzők gyakran a sütikkel együttesen kerülnek alkalmazásra, használatukkal mérhetők és követhetők a felhasználók által a honlapon végzett műveletek, a látogatók statisztikái. A web beacon-ök a felhasználó számítógépén képesek felismerni bizonyos típusú információkat, például a webjelzőt tartalmazó oldal megnevezését, a telepített cookie-kat, az érintett oldal megtekintésének dátumát és időpontját. Amennyiben sütikhez kapcsolódó webjelzők kerülnek elhelyezésre a weboldalon, a felhasználó böngészőjében a cookie-k fogadásának letiltásával megakadályozhatja, hogy a webjelzők nyomon kövessék a weblapon végrehajtott műveleteit.

Süti és webjelző kontra adatvédelem

A sütik és webjelzők adatvédelmi jelentősége abban rejlik, hogy segítségükkel a felhasználók internetes tevékenysége nyomon követhető, róluk pontos profil készíthető. Nem túlzás, hogy sokszor a hirdető, a szolgáltató jobban ismeri a látogatót, mint ő saját magát. A cookie-k körültekintő alkalmazása, és az arról szóló megfelelő tájékoztatás a szolgáltató felelőssége, azonban a felhasználók az alapvető elővigyázatossági intézkedések megtételével minimálisra csökkenthetik a nem kívánt adatgyűjtés kockázatát.

Go to top

A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója