0
  •  x 
A kosara üres

Theologiai Szemle, Új folyam (LXVIII) 2025

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának folyóirata (Alapítva 1925)

Megjelenik: évente négyszer. A korábbi lapszámokat kérjük Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. megrendelni.

100 éve alapította a Theologiai Szemlét az Országos Református Lelkész Egyesület Debrecenben. Az első szám 1925 Húsvétjára jött ki. Az alapító-szerkesztő Csikesz Sándor, a főmunkatárs Varga Zsigmond teológiai tanár volt.

A folyóirat 2012. szeptember 14-től a Magyar Tudományos Művek Tárában "lektorált folyóirat"-ként kerül regisztrálásra.
Ez a szakfolyóiratunknak egyrészt a tekintélyét fejezi ki, másrészt pedig azzal a következménnyel jár, hogy a tanulmányi rovatban megjelenő írások a tudományos fokozat megszerzésének folyamán kredit pontokat nyernek. A Szemle rovatainak a tartalmi természetéből is következik, hogy a lektorálási kötelezettség és az ezzel járó előnyök csak a tanulmányi rovatban megjelenő írásokra vonatkoznak.

Korábbi évfolyamok és további információk a folyóirat hivatalos honlapján: http://meot.hu/index.php/thszemle-m/thszakt-m

1 995 Ft
ISBN: ISSN0133-7599
Formátum:
A/4
Méret:
202×285 mm
Kötés:
kartonált
Oldalszám:
62
Kiadás éve:
2025

Folyóirat az ökumené jegyében


Éppen száz éve, 1925-ben jelent meg először a Theologiai Szemle című szakfolyóirat. A gazdag múltra visszatekintő lap a kommunista diktatúra alatti kényszerszünet ellenére sem tört meg. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tulajdonában lévő kiadvány jelenleg negyedévente jelentkezik tudományos, teológiai, illetve napjaink kritikus társadalmi jelenségeire reflektáló írásaival. A centenárium apropójából Bóna Zoltán főszerkesztővel beszélgettünk.

Mi indokolta az 1925-ös alapítást?
Lényeges szempont volt az alapító számára, hogy a trianoni békediktátumot követő elcsatolások következtében legyen kommunikáció az anyaországi és a határainkon túli lelkipásztorok, egyházak és azok teológiai műhelyei között. Egységes, határokon átívelő magyar nyelvű teológiai szakfolyóirat nem létezett addig, így ez hiánypótlónak bizonyult nemcsak az elcsatolt területek szempontjából, hanem a diaszpórában/emigrációban élő magyar teológusok nézőszögéből is. Ilyen értelemben ez a kiadvány egyaránt szolgálta a nemzeti összetartozást és a felekezetközi teológiai eszmélődést. Ez utóbbi annál is inkább igaz, mert éppen a XX. század első negyedét jellemezte a Szentírás újfajta megközelítése és az ebből fakadó teológiai megfogalmazások, felismerések beáramlása.

Bővebben

Milyen körülmények között jött létre a lap? Kérem, vázolja a folyóirat történetét.
A Theologiai Szemle alapításának valóban századik évfordulóját ünnepeljük, de 1945 és 1958 között hosszabb szilenciumra kényszerült, nem jelenhetett meg, előbb a háború okozta nehézségek, majd pedig a kommunista diktatúra miatt. Mindenesetre a szakfolyóirat létrehozása 1925-ben forradalmi lépésnek számított. Az Országos Református Lelkészegyesület alapította Debrecenben, és olyan teológiai tanárok álltak mögötte, mint Csikesz Sándor vagy Varga Zsigmond. Húsvétkor jelent meg először, és érdekes, forradalmi ötletként már a címlapon olvasható volt Deák János, a Soproni Evangélikus Hittudományi Kar tanárának neve mint a pünkösdi szám főmunkatársáé. Tehát már a kezdetektől ökumenikus a lap. Később, 1958-ban a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának a kezébe került. E testületbe ekkor léptek be a kisegyházak, az 1960-as évektől az ortodox felekezetek, majd valamivel később – megfigyelői státuszban – a katolikus egyház is. A neoprotestáns egyházak – mint például a pünkösdi –, valamint felekezetek által alapított társadalmi szervezetek (ifjúsági vagy segélyszervezetek) is csatlakoztak, írások érkeztek tőlük is. Az orgánumnak ugyan erős a református karaktere, de máig az egyetlen olyan ökumenikus teológiai szakfolyóirat, amelybe beletartozik a legkisebb egyházaktól a történelmi protestánsokon át a katolikusig sokféle felekezet. Ez a színesség megmutatkozik a szerkesztőbizottságban, az írói és olvasói gárdában, a könyvtári megrendelésekben, ráadásul úgy, hogy e periodika megtalálható a világi/egyetemi könyvtárakban is.

A Németh Máté által készített teljes interjú a reformatus.hu oldalon olvasható.

Kevesebb

Száz év a teológia és a lelkiség jegyében


Az egyetlen magyar nyelvű ökumenikus teológiai szakfolyóiratot, a Theologiai Szemlét 1925 böjtjében alapították Debrecenben. A folyóirat küldetése a hazai és határon túli magyar nyelvű teológia gazdagítása. A hála jegyében tartotta a szerkesztőbizottság centenáriumi megemlékezését április 23-án Budapesten, az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Az eseményen a felszólalók elsősorban a lap és az egyházak kapcsolatát idézték fel.

A centenáriumi megemlékezés kezdetén Bóna Zoltán nyugalmazott református lelkipásztor, főszerkesztő és Korányi András, a házigazda Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora, a szerkesztőbizottság elnöke mondott köszöntőt.

Bővebben


Fabiny Tamás evangélikus püspök áhítatában az alkalomra kiválasztott 100. zsoltár 4. és 5. versét olvasta fel: „Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! Mert jó az Úr, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre.” (Zsolt 100, 4b–5). Prédikációjában arról elmélkedett, hogy mit jelent az Isten szerinti idő, és mit az ember szerinti, múló idő. Úgy fogalmazott: az elmúlt száz évet tekintve számtalan nehézség és veszteség érte Magyarországot, az 1920-as években viharos időkben alapították a Theologiai Szemlét. Nem egymás ellen, hanem egymásért tevékenykedtek az alapítói és a szerzők. Hozzáfűzte: az idő Isten ajándéka. A Szentírásban olvasható fügefapéldázatot idézte, amely kapott még egy évet, hogy termőre forduljon. Mi is ajándékba kapjuk az időt, hogy egészséges gyümölcsöt tudjunk hozni. A megtérésre, az Istenhez fordulásra kapjuk ezt az időt – fogalmazott. Fabiny Tamás a zsoltárra utalva kiemelte az egykori lelkészeket, szerzőket, akik az Igén alapuló értékeket nemzedékről nemzedékre örökítették, és napjaink szerzői teszik ezt tovább, mert Isten hűsége, szeretete örökké tart.

Korányi András előadásában a teológiai szaklap három korszakát mutatta be. Ezek közül az alapítás idejének ismertetésére tért ki részletesen. Kifejtette, hogy az első világháborút követően jelentősen megváltozott a magyarországi nemzetiségi és felekezeti megoszlás a népességen belül. Más viszonyba kerültek a különböző felekezetek egymással és a társadalomban. Ilyen korszakban születtek meg a teológiai lapok, köztük a Theologiai Szemle 1925-ben, amely közösségteremtő fórumot jelentett, házhoz hozta a lelkiségi, teológiai kérdéseket és tanulmányokat, irányokat.

Ivády Zsuzsa beszámolója teljes terjedelmében a reformatus.hu oldalon olvasható.

Kevesebb

     Kapcsolódó termékek

Tooltip

Folyóirat

Rólunk

Az oldal sütiket használ a felhasználóélmény javításának érdekében!

Fogadja el a teljes körű működéshez! Bővebben

Elfogadom

Cookie – A felhasználók nyomonkövetése az interneten

Az internetes “szörfölés” során a felhasználók által meglátogatott weboldalak különböző alkalmazások felhasználásával próbálnak minél több és minél pontosabb információhoz jutni a látogatókról, szokásaikról, érdeklődési körükről. Az említett lehetőségek között – alkalmazásuk gyakoriságát tekintve – előkelő helyet foglalnak el az ún. sütik (cookie) és a webjelzők (web beacon). Az internetes cookie-k alkalmazása számos jogi és etikai kérdést vet fel, ugyanis személyes adatnak tekintendő, mivel a felhasználó pontosabb azonosítására ad lehetőséget, mint a szélesebb körben ismert IP cím.

Süti (cookie)

A süti a webszerver által küldött, változó tartalmú, alfanumerikus információcsomag, mely a felhasználó számítógépén rögzül és előre meghatározott érvényességi ideig tárolásra kerül. A cookie-k alkalmazása lehetőséget biztosít a látogató egyes adatainak lekérdezésére, valamint internethasználatának nyomon követésére. A cookie-k segítségével tehát pontosan meghatározható az érintett felhasználó érdeklődési köre, internethasználati szokásai, honlaplátogatási története. Mivel a sütik egyfajta címkeként működnek, melyekkel a weboldal felismerheti az oldalra visszatérő látogatót, alkalmazásukkal az adott oldalon érvényes felhasználónév, jelszó is tárolható. Amennyiben a honlaplátogatás során a felhasználó böngészője visszaküldi a merevlemezre korábban elmentett cookie-t, az azt küldő szolgáltató összekapcsolhatja az aktuális látogatást a korábbiakkal, azonban mivel a cookie-k a domain-hez kötődnek, erre kizárólag saját tartalma tekintetében képes. A sütik önmagukban a felhasználó azonosítására nem képesek, kizárólag a látogató számítógépének felismerésére alkalmasak.

Érvényességi idejük és származásuk alapján többféle sütit különböztethetünk meg:

Ideiglenes vagy munkamenet (sesssion) cookie

A munkamenet sütik érvényességi ideje kizárólag a felhasználó aktuális munkamenetére korlátozódik, céljuk az adatvesztés megakadályozása (például egy hosszabb űrlap kitöltése során). A munkamenet végeztével, illetve a böngésző bezárásával a sütik e fajtája automatikusan törlődik a látogató számítógépéről.

Állandó vagy mentett cookie

Az állandó cookie-k érvényességi ideje napokban, hetekben, hónapokban vagy években kerül meghatározásra. Az érvényességi ideig a mentett sütik a felhasználó számítógépének merevlemezén tárolódnak, azonban az előre meghatározott határidők lejárta előtt a felhasználó törölheti őket.

Belső és külső cookie-k

Amennyiben a meglátogatott honlap webszervere telepíti a felhasználó számítógépére a sütit, belső cookie-ról beszélhetünk, míg ha a cookie forrása külső szolgáltató által az érintett honlapba befűzött kód, külső sütiről van szó.

Cookie beállítások

A felhasználó saját internet böngészőjében letilthatja vagy engedélyezheti a cookie-k telepítését számítógépére, azonban fontos tudni, hogy valamennyi süti elutasítása ugyan segítheti személyes adataink védelmét, azonban egyes weboldalak használhatóságát korlátozhatja. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az egyszerű böngészéshez cookie használata, engedélyezése nem szükséges. A sütik engedélyezését vagy letiltását általában az internet böngészők Eszközök/Beállítások menüjében az Adatvédelem beállításai alatt, a cookie vagy süti menüpontokban végezheti el a felhasználó.

A látogató számítógépe merevlemezére korábban már telepített sütiket, azok érvényességi idejének lejártát megelőzően törölheti. A törlésre többnyire az internet böngésző Eszközök/Beállítások menüjében az Előzmények terület Törlés menüpontjában van lehetőség.

Fontos megjegyezni, hogy a számítógép merevlemezén elhelyezett valamennyi cookie törlése egyes weblapok helytelen működését okozhatja.

Webjelző (web beacon, web bug)

A webjelzőt webes irányjelzőnek, pixel tag-nek, web bug-nak, azaz webhibának, átlátszósága miatt tiszta (clear) GIF-nek, valamint elektronikus lenyomatoknak, web beacon-nek is nevezik. A webjelző a weboldalon elhelyezett, általában egy 1×1 pixel méretű kép, mely a honlap része, azonban mérete és átlátszósága miatt gyakorlatilag észrevehetetlen. A webjelzők gyakran a sütikkel együttesen kerülnek alkalmazásra, használatukkal mérhetők és követhetők a felhasználók által a honlapon végzett műveletek, a látogatók statisztikái. A web beacon-ök a felhasználó számítógépén képesek felismerni bizonyos típusú információkat, például a webjelzőt tartalmazó oldal megnevezését, a telepített cookie-kat, az érintett oldal megtekintésének dátumát és időpontját. Amennyiben sütikhez kapcsolódó webjelzők kerülnek elhelyezésre a weboldalon, a felhasználó böngészőjében a cookie-k fogadásának letiltásával megakadályozhatja, hogy a webjelzők nyomon kövessék a weblapon végrehajtott műveleteit.

Süti és webjelző kontra adatvédelem

A sütik és webjelzők adatvédelmi jelentősége abban rejlik, hogy segítségükkel a felhasználók internetes tevékenysége nyomon követhető, róluk pontos profil készíthető. Nem túlzás, hogy sokszor a hirdető, a szolgáltató jobban ismeri a látogatót, mint ő saját magát. A cookie-k körültekintő alkalmazása, és az arról szóló megfelelő tájékoztatás a szolgáltató felelőssége, azonban a felhasználók az alapvető elővigyázatossági intézkedések megtételével minimálisra csökkenthetik a nem kívánt adatgyűjtés kockázatát.

Go to top

A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója