„Mikor jóra fordította Sion sorsát az Úr, olyanok voltunk, mint az álmodók.” Zsolt 126,1
Nem kitörölni szeretném
a gondolataimból
az utolsó pillanatokat, Uram,
az utolsó ölelést, mosolyt, szavakat.
Ami után már nem volt tovább,
és már nem találtam többé őt sem,
és már nem találtam többé magamat.
Míg végül
te meg nem találtál – újra – engem.
S engedtél szeretetedben felébrednem.
Amiben van valami álomszerű,
nyugalom, békesség, derű,
még a mélységekben,
még a fájdalmakban is
megtartó bizonyosság,
hogy ha sorsom a kezedbe tettem,
ebben a sorsfordító kegyelemben
minden a helyére kerül.
Hisz a te kezedben van
mindenek örök sorsa,
egyedül.
Ámen.
Hajdú Zoltán Levente, Képes Kálvin Kalendárium 2025. november
Fotó: unsplash.com


