Olvasóvá nevelés vagy irodalomtanítás – korunk tantervi vitái az alsó tagozatos anyanyelvi nevelést sem hagyják érintetlenül. Míg az első álláspont képviselői azt vallják, hogy a betűk világába belépő kisdiák mindegy mit, csak olvasson, utóbbiak szerint a nebuló lehetőleg minél korábban ismerkedjen meg a nemzeti hagyományok képviselőinek (életével és) alkotásaival.

Amikor tankönyv, szöveggyűjtemény vagy iskolai használatra (is) szánt szöveggyűjtemény szerkesztéséhez lát valaki, alaposan meg kell fontolnia, hogy melyik álláspontot helyezi előtérbe. Napjaink kizárólagosságot kedvelő közbeszéde azt sugallja, hogy csak az egyik érv lehet helyes, mégis öröm látni, amikor két egymást látszólag kizáró álláspont összebékül egy értékes kiadványban.

A Nap háza a Kálvin Kiadó Református Tananyagtár sorozatában jelent meg. A sorozatmegjelölés ki is jelöli a kötet helyét: tankönyv-jellegű kiadványt vesz kezébe az olvasó. Ehhez képest meglehetősen kevés, mindössze 16 szöveg kapott helyet a Miklya Zsolt szerkesztette antológiában. A sokhangú kötet sokszínű képi világát négy kortárs grafikus-illusztrátor (Bertóthy Ágnes, Czuder Tamás, Fazekas Edina és Vincze Dóra) teremtette meg. A klasszikus és mai, magyar szerzők (Zelk Zoltántól és Lázár Ervintől Marék Veronikán és Csukás Istvánon át Kollár Árpádig és Békés Mártáig) közismert és újrafelfedezett, prózai és verses műveiből összeállított képes kiadványt azonban érdemes tágabb környezetében vizsgálni.

A könyvet végiglapozva azt tapasztaljuk, hogy a képek sokszor hangsúlyosabbak is, mint a szövegek. Ennek oka lehet, hogy a szerkesztő által jó szemmel kiválogatott művekhez nem klasszikus könyvillusztrációk, hanem animált hangoskönyvek készültek először. Ezek a hangalámondással, szövegfelirattal ellátott videók – a könyvhöz kapcsolódó további kiegészítő tartalmakkal együtt – elérhetők a Református Tananyagtárban. A mozgó képek statikus formája került be később A Nap háza című kötetbe megteremtve ezzel a lehetőséget arra, hogy a tanító választhasson – levetíti vagy felolvassa a szövegeket, esetleg a két formátumot összevegyítve egy 21. századi magyarórát tart a diákoknak, amelyben nem a kizárólagosság érvényesül, hanem helye van a könyvnek és a digitális eszközöknek egyszerre.
A felolvasásra, mesélésre 5 éves, egyéni olvasgatásra 9 éves kortól ajánlott könyv lírai hangvételű szövegei és gazdag asszociációknak teret engedő illusztrációi otthoni beszélgetésekre is lehetőséget adnak. S ha év végi jutalomkönyvként kerül az iskolatáskába A Nap háza, akkor a tantervben előírt (olvasóvá) nevelési célok is könnyebben teljesülnek.

Pompor Zoltán

Megjelent a Könyvhét kulturális magazin 2021. 2. (XXV. évf.) számában.