Gáncs Péter recenziója az Evangélikus Élet magazin hasábjain

Engedjük szabadon a ketrecbe zárt oroszlánt!

A cím Michael W. Goheen Keresztyén misszió ma című kötetének egyik legizgalmasabb idézetére utal, amelyet Luther Mártonnak tulajdonít a szerző: „Az evangélium olyan, mint a ketrecbe zárt oroszlán: nem megvédeni kell, csak szabadon engedni.” Valójában ez lenne a misszió lényege – az evangélium kommunikálása. Ahogyan a kanadai missziológus, református lelkipásztor fogalmaz: „Az egész egyház az egész evangéliumot az egész világon az egész embernek viszi.”

A szerző éveken át gyülekezetplántáló lelkészként szolgált, jelenleg missziológiát oktat, 2015 óta hazánkban is többször tartott előadást lelkipásztori továbbképzéseken. Több mint négyszáz oldalas könyve korunk missziói paradigmaváltásába, a korszerű missziológiába kínál alapos bevezetést.

Michael W. Goheen az ekkléziológiába (egyháztanba) gyökerezteti a missziót: a missziónak egyházinak, az egyháznak pedig misszióinak kell lennie. A misszió nem az egyház egyik szolgálati ága, hanem lényegi identitása, létjogosultságának alapja. Korunkban elkerülhetetlen a misszió biblikus újraértelmezése, mivel a nyugati kultúrában tektonikus változások mennek végbe. Philip Jenkins professzor szerint „a nyugati keresztyénség kora saját szemünk előtt múlt el, és ma a déli keresztyénség napja pirkad”. Mindezt statisztikai adatok is alátámasztják: az európai kereszténység napjainkra már csupán tizenöt (!) százaléka a világkereszténységnek.

A könyv kiemelkedő értéke az első rész bibliai, teológiai alapozása. A szerző látása szerint „maga az egész Biblia missziói jelenség”. Valójában egyetlen történet, sajátos kifejezéssel: „metanarratíva, közigazság”, amely Istennek a teremtést helyreállító, az embert megváltó munkájáról szól. Ennek érdekében választja ki Isten Izraelt, küldi el Jézust, majd pedig az egyházat a pünkösdi Lélek erejével, hogy napjainkban is részt vállalhassunk a Szentháromság missziójában.

Ugyanakkor elkerülhetetlen a misszió történetének az újraértékelése. Ebben az összefüggésben szellemes afrikai bölcsességet idéz a könyv: amíg az oroszlánoknak nincs saját történészük, addig minden vadászkaland pozitív hőse a vadász lesz…

Goheen munkájának második része közel száz oldalon igyekszik átfogó, reális képet adni időben és térben a misszió történetéről és jelenéről. A harmadik rész hat fejezetben bontja ki korunk legsürgetőbb missziói kihívásait, feladatait. Ezeket érdemes pontokba szedve, néhány jellemző gondolattal együtt felidézni.

Holisztikus misszió: tanúskodás élettel, szóval és tettel. Ezen belüli izgalmas témák: a hiteles evangélizáció – irgalom és igazságosság kérdése – a hívők társadalmi szerepvállalása. A szerző nem kerüli meg az úgynevezett evangelikál és ökumenikus szemlélet, illetve gyakorlat kritikus elemzését és összehasonlítását.

A hűséges kontextualizáció: egyház, evangélium és kultúra. Itt sem marad el az etnocentrizmus, a relativizmus, a szinkretizmus biblikus értékelése. Bemutatja és elemzi a szerző a legjellemzőbb kontextualizációs modelleket, majd felvázolja a biblikus, hiteles kontextualizáció lehetőségének néhány fontos elemét.

A nyugati kultúra missziológiája felé. Ezen a területen is sürgető a megújulás. Goheen diagnózisa szerint „a keresztény kultúra mítosza továbbra is kényelmessé teszi a nyugati egyházat… Az evangélium nem olyan üzenet, amit besuvaszthatunk az élet parányi vallásos magánszférájába… Az evangélium megköveteli, hogy egész életünket üzenetének rendeljük alá.”

Missziói találkozás a világvallásokkal. A globalizáció és a migráció miatt igencsak aktuális és kényes kérdésekkel szembesít ez a fejezet. A szerző hangsúlyozza: „Az egyház többé nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a többi vallást, vagy gyámkodóan lépjen fel velük szemben, ahogy a múltban tette.” Ugyanakkor kritikusan vizsgálja a pluralizmust, rámutatva, hogy az csupán egy újabb álláspont az igazságról a többi mellett. Goheen vallja, hogy „az evangélium igazságához való ragaszkodás nem az evangéliumon kívüli kijelentés tagadását jelenti, hanem azt, hogy az igazság legteljesebben Jézusban jelentetett ki”.

Városi misszió: meghódítandó terület. A szerző leszögezi: „Városi jövőnek nézünk elébe, és ez a jövő gyorsan jelenné lesz, akár tetszik, akár nem.” Ezért fontos, hogy felkészüljünk az urbanizáció missziói kihívásaira és esélyeire, hiszen egyre több embert csak a városokban érhetünk el az evangéliummal.

Missziói munka: tanúskodás az evangéliumról új területeken. Az utolsó fejezet hangsúlyozza, hogy a missziók kora nem járt le, csupán új utakat kell keresnünk, komolyan véve a Szentírás vezetését és a világ szükségét. „Fontos a helyi gyülekezet újrafelfedezése a misszió területén…”

Többek között ezért merem ajánlani ezt az igényes teológiai munkát nemcsak lelkészeknek, hanem minden felelősen gondolkozó, „nagykorú” gyülekezeti tagnak is.

Gáncs Péter

Megjelent az Evangélikus Élet magazin 2019. november 3–10-diki (84. évfolyam 43–44.) számában.