Hirdetés
MagyarEnglish

100 éve született dr. Tóth Kálmán bibliatudós, bibliafordító

altDr. Tóth Kálmán (1917–2009) születésének 100. évfordulója alkalmából 2017. április 3-án rá emlékező szimpoziont rendezett a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara. Ezen az alkalmon hat előadás, visszaemlékezés hangzott el a tanítványok, és a család képviselője részéről. Az ott elhangzottak közül most Tarr Kálmán, a Kálvin Kiadó korábbi igazgatója emlékező gondolataiból idézve tisztelgünk a professzor úr emléke előtt.

„A bibliafordító szükségképpen bibliatudós..."
100 éve született dr.Tóth Kálmán professzor

Tanítványa voltam Tóth Kálmán professzor úrnak 1965 és 1970 között – és aztán egész életemben, jóllehet Ő elment a minden élők útján 2009-ben (én pedig ugyanekkor nyugdíjba). De amit az Ószövetségről, bibliatudományról, bibliafordításról tudok, azt Neki köszönhetem. Ez a tény „jogosít fel", kötelez ennek az évfordulós megemlékezésnek a megírására.

A fenti cím idézet, amit most hosszabban is szeretnék előtárni: „A fordítást sokszor nevezték már a létező legösszetettebb intellektuális tevékenységnek..., tekintettel a nyelvi szerkezetek összetettségére és a kulturális összetevők: a gondolatok és a gyakorlat végtelen sokféleségére. A szavaknak csupán abban a kulturális közegben van jelentésük, amelyet tükröznek, s amelynek részei. Ezért aztán a fordítónak nemcsak nyelvésznek kell lennie, de bizonyos értelemben antropológusnak is. A bibliafordító szükségképpen bibliatudós is, vagy legalábbis tökéletesen tisztában kell lennie a szakterületek kutatóinak eredményeivel. Mégis, ami a bibliafordítást a leginkább megnehezíti, az a fordítandó anyag isteni eredete és egyetemes érvényessége." (Jan de Waard és Eugene A. Nida: Egyik nyelvről a másikra. A funkcionális ekvivalencia a bibliafordításban)
Ez a könyv is feltételezi a bibliafordítás egyik alapvető íratlan szabályának ismeretét: közvetítő nyelvből (értsd: angolból, németből, franciából stb.) – elmúlván a lázas külmissziós idők – nem szabad Bibliát fordítani, de azt a nyelvet, amelyre a fordító fordít, nagyon kell ismerni. Tóth Kálmán professzor úr „ezért" a magyar nyelvtörténetnek is páratlan ismerője volt, nemcsak a hébernek. (...)
Maga, a végtelen szerénységű Tóth Kálmán egy, egyetlen egy rövid mondatban foglalta össze egyházi szolgálatát 1995-ben írt Önéletrajzában, amelyet a Károli-díjra (amit természetesen meg is kapott) való felterjesztése alkalmából kellett kérnünk Tőle (ekkor még a Magyar Bibliatársulatnak javaslattevő joga és kötelessége volt az évenként kiosztandó Károli-díjra): „Általában jó lelkiismerettel elmondhatom, hogy a mögöttünk levő nehéz évtizedekben egyházam csendes napszámosának tartottam magam, és végeztem mindig azt a munkát, amit rám bíztak".

Címkék:
Hozzászólások (0)

Kiemelt ajánlatunk

Bolti ár:  1 500 Ft
Internetes ár:
1 275 Ft
Megtakarítás: 15%



Akciós ajánlat

Bolti ár:  1 200 Ft
Internetes ár:
480 Ft
Megtakarítás: 60%

Partnereink

Hirdetés