Hirdetés
MagyarEnglish
„Jobb az embernek a forrásból innia...” (Károli Gáspár)

altA reformáció gyökerei mélyre nyúlnak az európai kultúrában, de a kezdeteket talán a humanizmusban fedezhetjük fel a legvilágosabban, amely mindennél fontosabbnak tekintette a visszatérést az eredeti forrásokhoz, az irodalomban, a művészetekben és a teológiában egyaránt. Ezt a szemléletet vették át a tudós reformátorok, akiknek a vallási megújulás elsősorban a Biblia újraolvasásában és újra megértésében nyert értelmet.

Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a reformáció a Biblia köré szerveződő mozgalom volt. Hogy ez a mozgalom előfutáraitól eltérően nem maradt meg az egyetemek és az egyházi központok belügyének, abban nyilvánvalóan az akkor már hatvan-hetven éves tapasztalattal rendelkező könyvnyomtatás játszotta a főszerepet. Luther fellépéséig már mintegy százhúsz különféle (latin és nemzeti nyelvű) bibliakiadás látott napvilágot: a nyomtatott Bibliát már keresték és olvasták az emberek. Egyáltalán nem volt olcsó, de a véleményformáló rétegek (arisztokrácia, gazdag polgárság) számára elérhető volt.

Az akkori római egyház a Biblia tartalmát nem tekintette közügynek, azt kizárólag a hierarchia és a tanult egyházfők közvetíthették az egyszerű egyháztagoknak. A reformátorok ezt is megváltoztatandónak gondolták. A könyvnyomtatás ugyan feloldotta „láncaiból" a latin Bibliát, de a latin csak a tanultak nyelve volt. Ezért kezdték a reformátorok nemzeti nyelvekre fordítani a Bibliát – Luther nyomán. Ebben a küldetésben döntő szerepet játszottak a latin és kétnyelvű latin–héber, illetve latin–görög bibliafordítások. Vannak, akik a 16. századot nem is annyira a reformáció, mint inkább a latin bibliakiadások századának nevezik: J. M. Lenhart adatai szerint 1450 és 1500 között kilencvennégy, 1501 és 1600 között pedig már négyszázharmincnyolc latin bibliakiadás jelent meg. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy míg a római egyház a dogmatikai vitákban ragaszkodott a latin Vulgata szövegéhez mint vonatkoztatási ponthoz, és fontosnak tartották, hogy újabb és újabb Vulgata-szövegkiadások jelenjenek meg, addig a reformátorok a latin Biblia szövegét inkább a héber és görög szövegek alapján pontosították. Károli Gáspár bibliafordításában is éppen olyan fontos szerepet játszottak Vatablus és Pagninus humanista tudósok latin fordításai, mint a héber és görög eredetik (ezt a Vizsolyi Bibliának a címben idézett „előljáró beszéde" is megerősíti).
Amíg a latin fordítások fontosak maradtak abban, hogy a reformáció ne szakadjon el az európai értelmiség fősodrától, a nemzeti nyelvű bibliafordítások abban voltak nélkülözhetetlenek, hogy megnyerjék a széles néprétegeket az evangélium szerint reformált hitnek. Isten igéjének „érthetősége" már az ősegyház missziójában is alapvető fontosságú volt, hogy az apostolok széles e világon hirdethessék Jézus Krisztus evangéliumát, és hitre hívhassanak minden népeket. A keresztyén hit mindenkor megértésre törekedett, ehhez pedig érthető igére volt szüksége. A reformátorok az egyház és a nyugati keresztyénség újramisszionálására és lelki megújítására törekedtek, a misszió üzenete pedig mindig csak érthető nyelven érhet célt. Ezért bátran vonhatunk párhuzamot a bibliafordítások reformációban betöltött szerepe és a 19. században megjelenő bibliatársulatok munkája között. A számok robbanásszerű fejlődést mutatnak, amely napjainkban sem lassul: a biblianyomtatás feltalálásáig még csak harminchárom nyelven létezett a Biblia (köztük persze ősi, holt nyelveken), a reformációnak köszönhetően egy évszázad alatt további huszonhat, főként európai nyelvvel bővült a bibliafordítások köre. A bibliatársulati mozgalomnak köszönhetően pedig ma ott tartunk, hogy mintegy ötszázhatvan nyelven olvasható a teljes Biblia, az Újszövetség pedig nagyjából ezerháromszáz nyelven.
1566-ban a II. Helvét Hitvallás így fogalmazott: „Hisszük és valljuk, hogy (a Biblia) Istennek tulajdon igaz beszéde... és hozzánk is szól még mindig..." – ezt a beszédet értették meg eleink, értjük meg mi, és követjük mind a mai napig a bibliamisszióban. Áldott bibliavasárnapot!

Pecsuk Ottó
Magyar Bibliatársulat Alapítvány főtitkára

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2017. március 5-diki (bibliavasárnapi) számában.

Címkék:
 

Hozzászólás

Név:
Hozzászólás:

Kosár

A bevásárlókosara jelenleg üres.

Szűrés szerzőre



Bejelentkezés






Fizessen bankkártyával

Internetes vásárlását bankkártyával is fizetheti!

A bankkártyás fizetésről, és a webáruház használatáról bővebb információt a "Használati feltételek" menüpontban talál.

Kiemelt ajánlatunk

Bolti ár:  280 Ft
Internetes ár:
252 Ft
Megtakarítás: 10%



Akciós ajánlat

Bolti ár:  2 300 Ft
Internetes ár:
920 Ft
Megtakarítás: 60%

Hírlevél feliratkozás

Kosár ajánlása

A kosár üres

Eseménynaptár

Szeptember 2017
H K Sze Cs P Szo V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Partnereink

Hirdetés