A gyermekbiblia különleges műfaj, hiszen nem csupán újramondja a Biblia legismertebb történeteit, de ezt olyan módon teszi, hogy azt a közvetítő felnőtt és a hallgató gyermek egyaránt élvezze.

Minden gyermekbiblia más, hiszen a klasszikus történetek mellé minden szerző-szerkesztő igyekszik olyan történeteket is válogatni, amelyek valamilyen szempontból különlegessé teszik a könyvet.

A Nagy családi gyermekbiblia (Szabó T. Anna kiváló fordításában) mint, ahogy azt a cím is sugallja családi használatra készült, igényesen illusztrált, művészi könyv. Mérete, képi világa egyaránt alkalmassá teszi, hogy az egész család körülülje, és beszélgessen az ismert bibliai történetekről.

A könyv legnagyobb erénye, köszönhetően Marijke ten Cate átgondolt illusztrátori koncepciójának, a képi világa. Minden történet egy-egy külön kaland, amit a szereplőkkel közösen él át az olvasó. Az azonosulást számos összetevő segíti: a szereplők arcán megjelenő hiteles érzelmek, a mindenhol felbukkanó állatok, a gyermekek sokasága, akik maguk is részei a történéseknek. Különlegessége a vizuális ábrázolásnak, hogy rendre olyan tárgyak is felbukkannak a képeken, amelyek kortörténetileg hibásak, anakronisztikusak (játéknyúl, hintaló, daru az építkezésen), ugyanakkor felkeltik a gyermekek érdeklődését, csökkentik a távolságot múlt és jelen között, segítik a beleélést. A kiadvány családi Biblia jellegét mutatja a család szerepének hangsúlyozása, a bibliai történetek szereplői körül a legtöbb esetben megfigyelhetőek gyerekek, férj-feleség, rokonok, barátok.

A bibliai történetek képi világának megalkotásakor a legkényesebb kérdés Jézus alakjának és a földöntúli szereplők, az angyalok ábrázolása. Míg Jézus alakja jól felismerhető, biblikus ábrázolás, addig az időről időre felbukkanó angyalok ragyogása meglepő, és egy kicsit talán ijesztő is – persze nem annyira, hogy ezt az idegenséget egy közös felnőtt-gyerek beszélgetésben ne lehessen feloldani.

A szövegek alkalmasak a bibliai történetek újramondására, az igényes kivitelű képek könnyedén áthidalják a múlt és a jelen közötti szakadékot. A könyv végén található, felnőttek számára írt utószóban pedig a koncepcióról is olvashatunk: a történetekben lévő emberek nincsenek egyedül, Isten ott áll mellettük, még a legnehezebb helyzetekben is közel van hozzájuk, segíti, igazgatja életüket. A könyv másik koncepcionális üzenete a Biblia műfaji sajátosságára irányítja a szülők és gyerekek figyelmét – a Szentírás a könyvek könyve, így többféle műfaj jelenik meg benne, ezt szeretnék a szerzők hangsúlyozni azzal is, hogy a hagyományos történetekbe szőve a 23. zsoltár vagy a Hegyi beszéd is megjelenik a könyvben.

Pompor Zoltán
Könyvhét folyóirat 2015/4.